Egy sor döntést hozott hétfőn a parlament

A parlament hétfőn a kormánypártok támogatásával fogadta el a fideszes Kocsis Máté erre vonatkozó törvénymódosító javaslatát, kimondva, hogy a kormányfő az Információs Hivatal irányításával összefüggő egyes hatásköröket átruházhatja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárra. Az Országgyűlés egyúttal jóváhagyta azt is, hogy azoknak az adatoknak a körét, amelyeket a nemzetbiztonsági szolgálatoknak közzé kell tenniük, az egyes minisztériumok helyett a kormány - a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg.

Hatáskörszűkítés

Több ponton is szűkítette a parlament hétfőn az Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatáskörét, átadva annak egy részét az Országos Bírói Tanácsnak. Így például a jövőben nem az OBH vezetőjének, hanem az OBT-nek a joga lesz, hogy kivételesen indokolt esetben elrendelje a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését. Változás az is, hogy az OBH-elnök mégsem marad hivatalban akkor, ha a megbízatása lejárt ugyan, de az Országgyűlés nem választott új vezetőt. 

Tranzakciós illeték

A parlament hétfőn támogatta azt a bizottsági módosító javaslatot is, amely a pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére kötelezettek körébe bevonná a Magyar Nemzeti Bankot és kiterjesztené annak hatályát a Magyar Államkincstár körében végzett pénzforgalmi szolgáltatásokra is. Az illeték fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint lehet.

Simor András jegybankelnök hétfőn úgy nyilatkozott: az MNB nem tervezi az illeték továbbhárítását, mert az 2,5 százalékpontos alapkamat-csökkentést jelentene. Ugyanakkor értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes javaslatnak minősítette, hogy a jegybankra is tranzakciós illetéket vetnének ki. Mint mondta, ez nem jelent tartós bevételt, hiszen azt a csaknem százmilliárd forintos veszteséget, amelyet a nemzeti bank kénytelen elszenvedni jövőre, a költségvetésnek egy évvel később meg kell térítenie.

Kártérítés a vöröscsillag-perben

A parlament határozatban nyilvánította ki, hogy nem ért egyet a strasbourgi vöröscsillag-perben hozott ítélettel és kitart az önkényuralmi jelképek használatának szankcionálása mellett. A hétfőn elfogadott jogszabály szerint a magyar államra kirótt 6400 eurós kártérítést és perköltséget a pártok költségvetési támogatásából fizetik ki.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján azonban nemcsak a Fratanolo Jánosnak, a Munkáspárt 2006 korábbi elnökének megítélt kártérítés összegét vonják le a pártok költségvetési támogatásából, hanem a jövőben mindig a pártoknak kell állniuk a kártérítést, ha Magyarországot az európai emberi jogi bíróság elmarasztalja az önkényuralmi jelképek használatának tiltásáért. A Fidesz támogatta a javaslatot, az MSZP és az LMP ellenezte, a KDNP és a Jobbik frakciója megosztott volt.