Végre egy brüsszeli döntés, mely egy irányba mutat a magyar nemzeti érdekkel
A román-magyar gazdasági együttműködés egy újabb lendületet kap.
Vita alakult ki Romániában arról, hogy választási eredményei miatt feloszlatható-e a Magyar Polgári Párt.
A párttörvény előírásaira Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkára irányította rá a figyelmet egy internetes közösségi portálon tett bejegyzésében. Ebben a főtitkár arra világított rá, hogy az MPP sem a 2008-as parlamenti, sem a 2012-es önkormányzati választáson nem szerzett 50 ezer szavazatot, ezért a párttörvény értelmében a főügyész kezdeményezheti a párt feloszlatását. A főtitkár azt is firtatta, hogy vajon elvesznek-e az MPP által szerzett mandátumok, ha a pártot az önkormányzati testületek megalakulása előtt feloszlatják.
A Krónika című napilap arról számolt be, hogy a 2003-ban elfogadott romániai párttörvény 7. fejezete sorolja fel azokat az okokat és tényállásokat, amelyek a pártok feloszlatását vonják maguk után. A politikai alakulatok megszüntetését a főügyészség kezdeményezheti a bukaresti törvényszéknél, amely dönteni hivatott az ügyben.
Szász Jenő, az MPP elnöke az MTI-nek elmondta: az elmúlt 22 évben Romániában egyetlen párt feloszlatását sem kezdeményezték, pedig tudomása szerint 38 olyan román párt létezik, amely nem teljesíti e törvényi feltételeket. „Ha esetünkben alkalmazzák a törvénycikkelyt, több tucatnyi román pártot is fel kellene oszlatni” – jelentette ki. Hozzátette, a párttörvényt a romániai nagy pártok dolgozták ki a kis pártok ellen, és annak megannyi előírása alkotmányossági aggályokat vet fel. „Lehet, hogy éppen a mi küldetésünk, hogy helyre tegyük ezeket a passzusokat nemcsak a magyar kisebbség, hanem a román többség számára is” – jelentette ki, megjegyezvén, hogy ha elindítanák a feloszlatásukra irányuló pert, biztosan az alkotmánybírósághoz fordulnának.