Elfogadták az új Btk.-t

Vöröscsillag-per – A pártok költségvetési támogatásából fizethetik ki a magyar államra a strasbourgi vöröscsillag-perben kirótt 6400 euró kártérítést és perköltséget. A parlamenti szavazáson a kormánypártok igennel, az MSZP és az LMP nemmel szavazott, a Jobbik tartózkodott.

Járástörvény – Áder János köztársasági elnök észrevételeinek elfogadása után a parlament hétfőn ismét megszavazta a járások kialakításáról szóló törvényt és a több száz feleslegessé vált jogszabály megszüntetéséről szóló előterjesztést.

Új Btk. – Új, a jelenleginél több tekintetben szigorúbb büntető törvénykönyv (Btk.) lép életbe egy év múlva. Az Országgyűlés 243 igen, 45 nem szavazattal és 43 tartózkodás mellett fogadta el a kormányzati előterjesztést. Az új törvénykönyv szerint a büntethetőség korhatára továbbra is 14 év, de az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, a tizenkettedik évüket betöltő gyermekek is büntethetők lesznek ezután. A jövőben jogosnak számít az önvédelem akkor, ha valakit éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan támadnak meg, hasonlóan ha valakinek a lakásába éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan törnek be, illetve ha kertjébe fegyveresen hatolnak be.

Jegybanktörvény – Elhárul minden akadály az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) történő tárgyalások megkezdése elől azzal, ha elfogadják a nemzeti bankról szóló törvény módosítását – mondta Pleschinger Gyula nemzetgazdasági államtitkár a törvényjavaslat expozéjában. Elmondása szerint a többoldalú tárgyalásokat követően olyan módosítást adtak be, amelynek elfogadásával a banktörvényt legközelebb csak az euró bevezetésekor kell újra módosítani. Az államtitkár kifejtette: a javaslat rögzíti azt is, hogy a tanács dönt a saját ügyrendjéről, a tanács tagjainak számáról szóló rész pedig előírja a belső és külső tagok közti arányt.

A kormány javaslatát értékelő szocialista és LMP-s képviselők egyaránt azt kifogásolták, hogy a kabinet korábban miért próbált meg szembeszállni az Európai Unióval, illetve a világ pénzpiacaival. Göndör István (MSZP) szerint Magyarország a magas kamatfelárakon keresztül fizette meg az „uniós pénzügyi körökkel való szkanderozást”. Scheiring Gábor (LMP) pedig örvendetesnek nevezte, hogy véget ér egy „többhónapos értelmetlen csata”. Jobbikos politikusok az ország pénzügyi függetlenségété féltették a javaslattól, Nyikos László elsősorban azt kifogásolta, hogy a kormány képviselője nem lehet jelen a Monetáris Tanács ülésén.

Az ülést levezető elnök lezárta a javaslat általános vitáját, majd így tett a Nemzeti Kulturális Alapról, a vízgazdálkodásról, a szőlőtermesztésről, valamint a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályokról szóló törvényjavaslatok részletes vitáival is.

Árfolyamgát – Kocsis Máté és Szabó Zsolt fideszes képviselők önálló képviselői indítványukkal szeptember végéig tolná ki az árfolyamgáttal kapcsolatos szerződéskötés végső határidejét a közszférában dolgozók esetében. Ez a feltétele annak, hogy a közszférában dolgozók további kedvezményekhez jussanak. Mile Lajos LMP-s képviselő vitában azt mondta, nem érzékel „túl nagy tülekedést” a közszféra alkalmazottai körében, szerinte ennek hátterében bizalomvesztés van. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány helyesen járt el akkor, amikor felismerte a helyzetet és időben lépett. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, minden javaslatot támogatnak, ami akár 3-4 devizahitelesen is segíteni tud. Közölte azonban, megkésett és korrekciós cselekvésről van szó.

Hírszerzés – A képviselők utolsó napirendi pontként a fideszes Kocsis Máté azon javaslatát tárgyalták, amely alapján a jövőben nemcsak miniszter, hanem a miniszterelnök is irányíthatná a polgári hírszerzési tevékenység ellátásáért felelős Információs Hivatalt. A kormánypárti politikus expozéjában javaslatának szükségességét azzal indokolta, hogy azzal növekedhet az ország érdekérvényesítő képessége.

A vitában felszólaló ellenzéki politikusok a javaslat benyújtásának körülményeit kifogásolták. Molnár Zsolt (MSZP) szerint a kormányoldalnak ezzel a lépéssel érdemes lett volna megvárnia az őszre ígért új nemzetbiztonsági törvényt, míg Mile Lajos (LMP) az elmaradt szakmai egyeztetést hiányolta. A jobbikos Mirkóczki Ádám közölte, módosító javaslatokban kívánnak javítani az előterjesztésen.