Délutánra elnök lehet Áder

Az Országgyűlés ülése délelőtt 10 órakor kezdődik, és azon a frakciók megállapodása alapján az államfőválasztás lesz az egyetlen napirendi pont. A köztársasági elnök személyéről döntő titkos szavazás első fordulója előtt az ülést vezető elnök ismerteti a voksolás menetét, továbbá bejelentést tesz az Áder Jánost támogató képviselők ajánlásának érvényességéről. A Fidesz-KDNP-frakciószövetség részéről 262 képviselő javasolta elnökké választani Áder Jánost, aki mellett nem volt más jelölt, hiszen az ellenzéki frakciók ehhez nem tudták összegyűjteni az országgyűlési képviselők legalább ötödének írásbeli ajánlását.

Az MSZP korábban azt közölte, nem vesz részt az új államfő megválasztásában, mivel nem tudja elfogadni, hogy Áder János európai parlamenti képviselő személyében pártpolitikus lesz a köztársasági elnök. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető azt mondta, az MSZP-frakció tagjai a szavazólapokat sem veszik fel. A Jobbik elnöksége úgy döntött, hogy képviselői részt vesznek az államfőválasztáson, ám nemmel szavaznak Áder Jánosra. A párt Morvai Krisztina jobbikos európai parlamenti képviselőt szerette volna köztársasági elnökként látni. Az LMP két hete jelentette be, hogy nem vesz részt az államfő megválasztásában, mert az eljárást mondvacsináltnak tartja.

A képviselőknek egy óra áll majd rendelkezésükre, hogy a parlament folyosóin felállított urnákban elhelyezzék szavazatukat. Az év elején hatályba lépett alaptörvény értelmében Áder Jánosnak az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatását kell megszereznie államfővé választásához. Ellenkező esetben második fordulóra kerül sor, amelyen – ellenjelölt hiányában – biztosra vehető a győzelme, hiszen azon – a szavazatok számától függetlenül – a legtöbb érvényes szavazatot gyűjtő jelölt válik államfővé.

A választás első fordulójának eredményessége esetén Áder János 11 óra után néhány perccel teheti le köztársasági elnöki esküjét. A Ház előzetes napirendje szerint az új államfő ezután mondja el első elnöki beszédét, majd ezzel véget is ér az Országgyűlés ülése. Az új államfő május 10-én foglalhatja el hivatalát, az államfői jogköröket addig a köztársasági elnököt helyettesítő országgyűlési elnök, Kövér László gyakorolja teljes jogkörrel.

A parlament a szerdai szavazással az alaptörvény azon követelményét teljesíti, amely kimondja: ha a köztársasági elnök megbízatása idő előtt szűnik meg, akkor a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani az új államfőt. E határidő éppen május 2-án jár le, hiszen Schmitt Pál április 2-án jelentette be lemondását a parlamentben miután a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét. Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani a tisztségre.

Áder Jánost Schmitt Pál lemondása után Orbán Viktor jelölte köztársasági elnöknek április 16-án. A jelölést a Fidesz-KDNP frakciószövetség támogatta. A miniszterelnök, a Fidesz elnöke javaslatát azzal indokolta, hogy Áder Jánost olyan „horgonyszemélyiségnek” tartja, aki biztonságot és kiszámíthatóságot tud nyújtani Magyarországnak, a magyar politikai rendszernek, egyik legfontosabb feladata pedig az új alkotmányos rendszer megerősítése, megszilárdítása lesz.

Az MTI által megkérdezett politológusok korábban arra emlékeztettek: Áder János személyében több mint húsz év után első alkalommal ülhet hivatásos politikus a köztársasági elnöki székbe. Kumin Ferenc, a Századvég Alapítvány vezető elemzője alkalmasnak tartja Áder Jánost az államfői posztra, aki szerinte „egyértelműen a magyarországi jobbközépről érkező vezető lesz”, ami azt vonja maga után, hogy Schmitt Pálhoz hasonlóan „vélhetően nem lesz ellenséges” a jelenlegi kormánytöbbséggel szemben. Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet vezetője szerint a kormánytöbbségnek olyan államfőre van szüksége, aki „nem önjáró, nem kukacoskodik”.

Áder János 1959. május 9-én született Csornán. A politikus 1990-től 2009-ig országgyűlési képviselőként dolgozott, az 1990-es országgyűlési, valamint az 1994-es országgyűlési és önkormányzati választásokon a Fidesz kampányfőnöke volt. 1992-1993-ban a Fidesz Országos Választmánya elnökeként dolgozott, 1993-ban a párt alelnöke, 1995-1997-ben és 1999-2000-ben, majd 2002 májusa és 2003 májusa között pártja ügyvezető alelnöke volt. Áder János az 1998-2002-es parlamenti ciklusban házelnökként tevékenykedett. A 2002. május 14-én megalakult Országgyűlésben előbb a Fidesz-képviselőcsoport helyettes vezetője lett, majd július 15-től a ciklus végéig ő vezette a frakciót. 2009. június 7-én az Európai Parlament (EP) képviselőjévé választották, munkáját a 2009. július 14-én megalakult európai néppárti frakcióban folytatta. Tagja lett a frakció elnökségének, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottságnak, 2010 októberéig pedig tagja volt az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságnak is. 2012. január 23-tól alelnöke az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottságának.