A kormány nem ért egyet az AI megállapításaival

A magyar kormány nem ért egyet az Amnesty International (AI) Magyarországot érintő, május 23-án bemutatott megállapításaival. Az AI a vallásszabadság korlátozásáról, a szabad szólás és véleménynyilvánítás elégtelenségéről és a romák diszkriminációjának súlyosságáról számolt be Magyarországról éves jelentésében. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium erre a jelentésre reagáló közleményében mindenekelőtt arra emlékeztet, hogy Magyarország az EU soros elnökeként elérte, hogy az európai közösség napirendre vegye és elfogadja a roma keretstratégiát, a magyar kormány ezt követően pedig a tagállamok közül elsőként készítette el a nemzeti romastratégiát. A minisztérium szerint a romák helyzete Magyarországon valóban számos feladatot generál a kormány, a civil szféra, a szakmai szervezetek számára. Mint írják, a kormány ezen a területen az elmúlt húsz évben halogatott lépések sorát kezdte meg.

A minisztérium kiemeli, hogy a kabinet határozott lépéseket tett az igazságszolgáltatás hatékonyságának, a büntetőeljárások, a rendőrség hatékonyságának javításáért többek között azért is, hogy a romák elleni rasszista indítékú erőszakos támadások ne ismétlődhessenek meg és ne maradjanak válasz nélkül. Megjegyezik: a parlament előtt lévő új Büntető törvénykönyv nem hagyja büntetlenül sem a romák, sem a melegek, sem a fogyatékkal élők, sem más közösségek támadóit, de azokat sem, akik e cselekményeket a többséghez tartozók sérelmére követik el. Az új Btk. emellett a gyermekeket érintő bűncselekmények elkövetőire is, valamint a családon belüli erőszakra, sőt a lelki bántalmazásra is határozottabb válaszokat ad az eddigieknél – fűzik hozzá.    

A tárca kifejti: az ország új alaptörvénye az EU Alapjogi Chartájának szellemében született és minden korábbinál szélesebb állampolgári jogokat biztosít. Hangsúlyozzák: az új alkotmány deklarálja az emberi méltóság sérthetetlenségét, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot, összességében pedig megfelel az európai alkotmányos hagyományoknak, eleget tesz minden jogállami feltételnek és megfelel az uniós csatlakozáskor megfogalmazott vállalásoknak. Felidézik továbbá, hogy a kormány februárban emberi jogi munkacsoportot hozott létre, amelynek fő feladata, hogy figyelemmel kísérje az emberi jogok érvényesülését Magyarországon és ennek érdekében konzultációt folytasson civil szervezetekkel, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel. Emellett emberi jogi kerekasztal is alakul, amelynek célja, hogy a munkacsoport konzultációt folytathasson az emberi jogok magyarországi érvényesülését vizsgáló civil szervezetekkel, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel.    

A KIM kiemeli azt is, hogy az új magyar egyházi törvény még az Európa Tanács Velencei Bizottsága szerint is Európa egyik „legnagyvonalúbb egyházügyi törvénye”, amely senkinek sem korlátozza a vallásszabadságát. A tárca szerint a sajtó a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát a magyar alkotmány, a médiaalkotmány és a médiatörvény is garantálja.  A minisztérium kiemeli azt is, hogy a magyar kormány a közterületi hajléktanság csökkentése, a hajléktalanná válás megelőzése és a hajléktalanok társadalmi integrációjának javítása érdekében több lépést tett: mintaprogram és jogszabály-módosítás történt, és megkezdődött a hajléktalan-ellátás eddigi működésének felülvizsgálata. A tárca közleményében megjegyzi még, hogy Magyarországon bármilyen szexuális irányultsághoz tartozó állampolgár szabadon megélheti nemi identitását.