Orbán: Csökken Európa befolyása

A Brüsszelben rendkívüli érdeklődés mellett előadást tartó Orbán Viktor a befolyáscsökkenés okát Európa túl magas eladósodásában és költségvetési deficitjében, valamint az alacsony foglalkoztatási arányban jelölte meg. Magyarország helyzetéről szólva emlékeztetett rá, hogy az ország 2004 és 2011 között nem volt képes tartani az uniós deficitkorlátokat. A célokat illetően egyebek közt elmondta, hogy a megfelelő versenyképességhez el kell érni a 75 százalékos foglalkoztatási arányt. Előadásában a magyar kormányfő kifejezte vélekedését: Közép-Európa fellendülésnek néz elébe, mert a német gazdaságban vannak derűlátásra okot adó jelek, és meggyőződésének adott hangot, hogy ez segíteni fogja a közép-európai térség felvirágzását is. Megjegyezte, hogy az egész Európai Unióban változásokra van szükség, egyebek közt a jóléti rendszert illetően. A magyar miniszterelnök szerint a magyarok fegyelmezetten elfogadják a kihívások miatt szükséges változásokat. A szükséges változások közt említette azt, hogy a szociális támogatások a közmunkaprogramban való részvételi hajlandóságtól függnek. A köztehervállalásra vonatkozó intézkedések ismertetése mellett a kormányfő kitért az egészségügyi ellátással és az oktatás támogatásával kapcsolatos kérdésekre is.

Valószínűleg kerülnek majd Magyarországgal kapcsolatos kötelezettségszegési ügyek az Európai Bíróság elé, mondta el Orbán Viktor. Az Európai Bizottsággal továbbra is vitája van Magyarországnak az adatvédelmi intézményrendszerrel, a jegybankelnöki fizetéssel, illetve a bírák nyugdíjba vonulásával kapcsolatban, és ezek a kérdések szerinte könnyen kiköthetnek a luxembourgi székhelyű bíróságon. Magának a kötelezettségszegési eljárásnak az intézményéről azt mondta, hogy az része az unió normális működési rendjének. Magyarország pénzügyi biztosítékot akar, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) viszont pénzt, kölcsönt akar kínálni - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a megállapodás létrejötte, az EU-IMF pénzügyi biztosítékok megléte olcsóbbá tenné Magyarország adósságfinanszírozását, és az időhúzás rossz az országnak.
Megerősítette, hogy a magyar fél bármikor kész lenne gyorsan megegyezni az igényelt pénzügyi biztosítékok kérdésében. Az euró magyarországi bevezetésével kapcsolatban a magyar kormányfő hangot adott nézetének: Magyarország jövője az euróövezetben van, de ez egyelőre nem aktuális. A kormányfő úgy vélekedett, hogy a pénzügyi unió révén nem lehet kierőltetni a politikai unió létrehozását.

Az előadás végeztével egy újságíró azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint Magyarország az átalakításokat illetően kísérleti laboratóriumként is felfogható Európa számára, megkérdezte Orbán Viktort, hogy „orbanizálni akarja-e Európát”. Válaszában a magyar miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt 22 év nagy többségét ellenzékben töltötte, és mindkét alkalommal demokratikus választások nyomán került kormányra. Ez is jelzi - mondta -, hogy teljes mértékben elkötelezett a politikai verseny megléte mellett. Egy másik kérdésre úgy válaszolt: a felelősséget végső soron a nemzeti kormányok viselik az Európai Unióban is – mondta a magyar miniszterelnök. Hozzátette: „Kulcsfontosságú a nemzeti szint az unióban is” – hangsúlyozta az európai intézményekkel kapcsolatos kételyekre vonatkozó kérdésre válaszolva. Úgy vélekedett, hogy az EU mostani nehézségei is alapvetően a nemzeti kormányok kudarcaira vezethetők vissza. Brüsszelben tartott előadásában a magyar miniszterelnök kitért a franciaországi elnökválasztás első fordulójának eredményeire is. Megjegyezte: az Európa-ellenes erők - jobbról és balról - összességében 30 százalékot értek el. Ennek fényében megítélése szerint Magyarországon még mindig erősebb az Európa-párti közvélemény.