Egész Európát anarchiába süllyesztheti Ilaria Salis: a magyarverő nő új antifasizmust sürget
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
Az Európai Unió „a gazdasági válsággal nem tudván mit kezdeni keres valami olyan témát, ahol úgy gondolja, hogy – rosszmájúan ezt nevezhetjük pótcselekvésnek is – fel tud mutatni eredményeket valakivel szemben” – mondta Navracsics Tibor a Kossuth Rádió vasárnap reggeli műsorában.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a kormány elmúlt két évének mérlegéről nyilatkozott az MR1-Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának. Kifejtette, nagy dilemma volt már 2010-ben is, hogy mit tegyen a kabinet: inkább lassabban haladjanak, és így a 2014-es választási kampányban azzal a váddal kelljen szembenézniük a saját választópolgáraik előtt, hogy „volt négy évünk, és mégsem oldottunk meg mindent, amire felhatalmazást kaptunk”, vagy pedig vállalják annak kockázatát, hogy gyorsan cselekszenek, több hibát vétenek, de „2014-ben tiszta lelkiismerettel állunk a választóink elé azzal, hogy amit ránk bíztak, azt elvégeztük”.
A magyar átalakítások nemzetközi visszhangjáról szólva Navracsics Tibor úgy vélekedett: Magyarország ma egy olyan Európai Uniónak a tagja, amely „a gazdasági válsággal nem tudván mit kezdeni keres valami olyan témát, ahol úgy gondolja, hogy – rosszmájúan ezt nevezhetjük pótcselekvésnek is – fel tud mutatni eredményeket valakivel szemben”. Ilyenkor egy olyan nagy intézményi átalakítás, mint a magyar, „gyakorlatilag tálcán kínálja a lehetőséget a vitákra” – mondta. Hangsúlyozta, hogy bár sokaknak nyilván úgy tűnik, szócséplés zajlik, de az Európai Bizottság szerdai döntése is azt mutatja: igenis van értelme ezeknek a vitáknak, annak, hogy „szívósan, újra és újra elmondjuk az érveinket, mert ezek az érvek hatnak”.
„Az a rengeteg kifogás, amellyel a tavalyi év óta szembe kellett néznünk az Európai Bizottság vádjai kapcsán, azok két-három kivételtől eltekintve gyakorlatilag elenyésztek, és az Európai Bizottság elfogadta az érveinket” – mutatott rá a tárcavezető, kifejtve: mára oda jutottunk, hogy elfogadták a jegybanktörvénnyel, az adatvédelmi szabályozással, valamint az igazságszolgáltatással kapcsolatos magyar érveket, és csak két kérdésben – az adatvédelmi hatóság vezetőjének személye és a bírák nyugdíjazása ügyében – fordulunk bírósághoz. „De ezek már technikai kérdések. Tehát az (...), amit eddig velünk szembeszegeztek, hogy Magyarországon veszélyben van a jegybanki függetlenség vagy az igazságszolgáltatás függetlensége, úgy tűnik, hogy ezek a vádak elporlanak, és marad két technikai jellegű kérdés, amelyben majd a bíróság kimondja a végső szót” – összegezte.
A miniszterelnök-helyettes az elmúlt időszakot mérlegelve közölte: amin javítana, az az, hogy több konzultációt folytatna, és nagyobb nyitottságot mutatna. Navracsics Tibor szavait azzal zárta, hogy meggyőződése szerint a kabinet megtalálta a kiutat, „csak még az elején vagyunk a kifelé vezető útnak. Úgy gondolom, jó úton járunk, és a konszolidáció meg fogja hozni az eredményeit”.