Az MSZP visszautasítja a KDNP vádjait és megvédi „a magyar nemzet védelmében és az országunk demokráciájának megőrzése érdekében” dolgozó európai parlamenti képviselőit. Az ellenzéki párt ezt pénteken közölte az MTI-vel azt követően, hogy korábban a KDNP országgyűlési frakciószóvivője a hazájukért dolgozó magyarok számára nemkívánatos személynek nevezte a szocialisták három EP-képviselőjét, mert Pálffy István szerint a magyarokat folyamatosan feljelentő és lejárató szocialisták megérdemlik a jelképes kiközösítést. „Felhívjuk a nem létező, Fidesz bábpártjaként önmagát 2006 óta egyszer sem megmérető KDNP figyelmét, hogy nem az MSZP kormányzása alatt jutottunk oda, hogy a világ elhatárolódik a magyar kormánytól” — olvasható az MSZP közleményében, kiegészítve azzal: ennek minden politikai és gazdasági hátránya a Fidesz és „szimbiótapártja”, a KDNP bűne, amit a köznyelv nemzetárulásnak, hazaárulásnak nevez.
Szerintük a „hazudni, hazudni, hazudni” — a KDNP-s politikus állításával ellentétben — pont a Fidesz-KDNP jellemzője, akik igazságos teherviselést, megvédett nyugdíjakat, egymillió új munkahelyet, javuló gazdaságot, ingyenes oktatást, javuló és vizitdíjak nélküli egészségügyi ellátást, két hét alatt rendet, radikális nagyarányú adócsökkentést, az ingatlanadó eltörlését, bezárt vasútvonalak megindítását, minden faluba egy iskolát, és még számtalan dolgot ígértek, amiből nem lett semmi. Az MSZP visszautasítja, hogy a KDNP-s politikus hazaárulóknak minősítse azokat a szocialista EP-képviselőket, akik a magyar nemzet érdekében, a demokrácia védelmében végzik munkájukat. Pálffy István csütörtöki közleményében azt írta: az MSZP európai parlamenti képviselői, „a többszörösen visszaeső hazaárulók” ezúttal már leplezetlenül, kezdeményezőként léptek föl az Európai Bizottságnál, amikor egy ideológiailag zűrzavaros csoporttal feljelentették, és az egyházügyi törvény kapcsán megvádolták Magyarországot.
Viviane Reding igazságügyi biztos szerdán bejelentette be: az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot a magyar hatóságokkal azt tudakolva, hogy az egyházügyi törvény összhangban van-e a témába vágó európai uniós irányelvvel. Korábban képviselők egy csoportja, köztük Tabajdi Csaba, Göncz Kinga és Gurmai Zita, az MSZP EP-delegációjának három tagja szerdán írásbeli kérdésben azt jelezte a biztosnak, hogy a közelmúltban életbe lépett törvény szerintük „figyelmen kívül hagyja a 2000/78/EK irányelvben előírt fontos, törvényes és igazolt alkalmazási feltételek kritériumát”, valamint a kivételek körét kiterjeszti a valláson és meggyőződésen kívüli területekre is, ami szerintük ellentétes az irányelvvel.