A képviselő elmondása szerint az egységes álláspont az, hogy fel kell állítani a nemzeti emlékezet bizottságot, ehhez május 15-ig be kell terjeszteni a szükséges jogszabályokat. Hozzátette: tökéletesen nem lehet lezárni a múltat, de törekedni kell rá. Arra a kérdésre, hogy miért nem írta alá az ügynökkérdésről szóló vitanap kezdeményezését a politikus azt mondta, őt nem kereste senki. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy részt fog venni a vitanapon és fel is fog szólalni.
Azt az állítást határozottan cáfolta L. Simon László, hogy három részre szakadt volna a kérdésben a Fidesz-frakció, mint mondta, nem volt akkora vita a frakcióülésen, amelyről a sajtó beszámolt. Közölte továbbá: nem szívesen mondja el mi volt a frakcióülésen, mert nem tartozik azon képviselők közé, akik informálják, „sőt”, félreinformálják a sajtót. Hozzátette: egyhangú szavazással döntöttek a Fidesz álláspontjáról.
L. Simon László elmondta, nem szeretnék, ha csak az ügynökkérdéssel foglalkozna a bizottság, a kommunizmus teljes időszakát át kell vizsgálni és meg kell találni a felelősöket. Innen „egyenes út vezethet” egy lusztrációs törvényhez – mondta, hozzátéve: személyes álláspontja szerint nem vehetnének részt a politikai életben azok, akik SZT-tisztek, III/III-as ügynökök, az MSZMP Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának tagjai, a párt vezető tisztségviselői voltak.
A képviselő azzal indokolta kiszavazását a Fidesz-frakcióból a Schiffer András LMP-s frakcióvezető-helyettes ügynökaktákat megnyitó előterjesztésével kapcsolatban, hogy a frakciónak akkor nem volt egyértelmű, egységes álláspontja.