Alkotmányellenes a hallgatói szerződés?

Szabó Máté hivatalának közleménye szerint különösen problémás a hosszú időtartamú és általános hazai munkavégzés kötelezettségének előírása a hallgatói szerződéseknél. A közlemény szerint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kérte az alapvető jogok biztosától az alkotmánybírósági indítvány benyújtását, arra hivatkozva, hogy a hallgatói szerződésekre vonatkozó részletszabályokat a jogalkotó – törvényi szint helyett – rendeleti formában határozta meg. 

A HÖOK arra is felhívta az ombudsman figyelmét, hogy a szabályozás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az egyetemi, főiskolai hallgatók alapvető jogait és sérti az egyenlő bánásmód követelményét. A beadványban felvetett alapjogi aggályok jelentős részét az ombudsman megalapozottnak találta, ezért kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását, egyúttal kérte a kormányrendelet hatályba lépésének haladéktalan felfüggesztését is – olvasható a közleményben.

Szabó Máté szerint a szerződéskötés önkéntessége is csak abban az esetben valóságos, ahol anyagi helyzete miatt a tanuló családja képes állami támogatás nélkül is finanszírozni a fiatal tanulmányait. Úgy véli a hallgatói szerződésekre vonatkozó szabályok a végzett hallgatók önrendelkezési jogának, valamint a munka és foglalkozás szabad megválasztásához való jogának korlátozását jelentik. Kiemelte: a hallgatói szerződés alapelemeit garanciális okokból törvényi szinten kellene szabályozni, mivel az eredendően korlátozza a hallgatók több alapjogát. Szabó Máté szerint aránytalan a korlátozás: a szerződésben a hallgató egyoldalú és hosszú időre szóló kötelezettséget vállal magára, az állam ezzel szemben a rendelet alapján pusztán csak „törekszik” arra, hogy a végzett hallgatónak megfelelő munkalehetőséget biztosítson, így adott esetben a hallgató a szakterületén kívül is köteles hazai foglalkoztatónál elhelyezkedni.