Krugman: A magyar gazdasági helyzet az európai válság része

A magyar politikai-jogszabályi változások gazdasági hátterét vázolta a Princetoni Egyetem Magyarország alkotmányos forradalma címmel kedden megrendezett panelvitáján Paul Krugman. A Nobel-díjas közgazdász szerint a Magyarországon kialakult gazdasági helyzet a tágan értett európai válság része. A magyar állapotok leginkább a portugálra hasonlítanak, ahol a magángazdaság nincs annyira rossz állapotban, viszont a felelőtlen pénzügypolitika a közszféra eladósodásához vezetett – fejtette ki. A Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság azzal, hogy feltételekhez köti a Magyarországnak nyújtandó hitelkeret megadását, csak az európai értékeket védelmezi – véli Krugman. A panelvita moderátora és házigazdája, Kim Lane Scheppele jogászprofesszor kijelentette, hogy az elmúlt 20 hónapban elfogadott jogszabályokban foglalt radikális változások közül több is veszélyezteti az Európai Unión belül Magyarországnak az alkotmányos demokratikus államoknak kijáró státuszát.

A Magyarországon elfogadott törvények nagy részének az a célja, hogy több cikluson át biztosítsa a jelenlegi kormány hatalmon maradását – véli Scheppele. A professzornő szerint a 2011-es alaptörvény jobban hasonlít az 1949-es, mint az 1989-es alkotmányra - egyfelől a parlament abszolút fölénybe helyezése, másfelől az ideológiával átszőtt preambuluma miatt. Haraszti Miklós, az EBESZ volt sajtószabadság-képviselője elképzelhetőnek vélte, hogy konszolidálódjék az új rendszer Magyarországon, mert a kormány a politikája miatti nemzetközi tiltakozást az ország egésze elleni támadásnak állítja be. Mint mondta, a Fidesz a következő ciklusban már a szavazatok 33 százalékának megszerzésével is blokkolhatja a törvényi változások visszafordítását, és ha nem kapna ennyi voksot, akkor számíthatna a Jobbik támogatására. Halmai Gábor alkotmányjogász azokat az eszközöket ismertette, amelyeket EU és az Európa Tanács alkalmazhat, hogy kikényszerítse az egyes államoknak az európai jogrenddel való kompatibilitását.

A panelvita kérdés-felelet szakaszában a vitán megjelent amerikai magyarok – akiknek a jelenléte érdekében a Hungarian Lobby/Magyar Érdekszövetség is mozgósította követőit – tiltakoztak, amikor Scheppele arról beszélt, hogy a 400 ezres békemenet részvevőit önkormányzati buszokkal szállították Budapestre. A tiltakozók azt mondták, senki sem kapott pénzt a tüntetésért. Az amerikai magyarok akkor is nemtetszésüknek adtak hangot, amikor Scheppele arról beszélt, hogy Magyarországon sokan a külföldi bankok célpontjainak érzik magukat és hogy a szélsőjobb azért sürgeti a Magyar Nemzeti Bank megreformálását, mert meg akar szabadulni „a zsidó bankároktól”.