Werner Mussler cikkében Magyarország strukturális támogatásainak befagyasztása kapcsán megjegyezte, hogy most kell egy tagállamhoz ténylegesen a „kasszához járulnia” a fenntarthatatlan költségvetési politikája miatt. Szerinte ezzel Brüsszel kihasználja a pénzügyi biztosította nagyobb mozgásteret. Magyarország „hálás” áldozat, mivel az államreform miatt indított kötelezettségszegési eljárások már így is védekezésre kényszerítették a kormányt, a mostani döntés pedig növelni fogja a brüsszeli nyomást – állapította meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke. A szerző hozzátette, hogy mivel az ország nem tartozik a pénzügyi unióhoz, ezért Brüsszelnek ez a lépés sem politikailag, sem rendszer szinten nem jelent veszélyt. Megjegyezte, hogy Brüsszelnek nemsokára azt kell eldöntenie, hogyan jár el a költségvetésileg fegyelmezetlen Franciaországgal.
A német lap csütörtöki számában Mussler utalt Olli Rehn nyilatkozatára, aki azzal indokolta a Magyarországnak járó támogatások befagyasztását, hogy az ország 2004 óta nem tudott megfelelni a 3 százalék alatti költségvetési hiányra vonatkozó követelménynek. Johannes Hahn regionális biztos hozzátette, hogy a már az alapból finanszírozott projekteket nem érintheti a megvonás. A cikk kiemelte, hogy Magyarország lenne az első ország, akit pénzügyi szankcióval sújtanak a magas államadóssága miatt. Megjegyezte, hogy az uniós szerződések szerint azok az országok, amelyek nem tartoznak a valutaunióhoz, nem szankcionálhatók pénzbírsággal, ezért ellenük ez a legszigorúbb intézkedés. A cikk kitért arra, hogy a magyar kormány indokolatlannak és unfairnek nevezte a döntést, mert szerintük a Bizottság nem vette figyelembe azt a tényt, hogy tavaly a hiány szintje megfelelt a maastrichti kritériumoknak. Hozzáfűzte, hogy a brüsszeli álláspont szerint Magyarország ezt alkalmi bevételekkel érte el, mert ezek nélkül a deficit elérte volna a 6 százalékot. Rehn szerint a lépés nincs kapcsolatban a Magyarország ellen zajló kötelezettségszegési eljárásokkal – idézi a FAZ írását a Médianéző.