Hazugságok, balhék és bukás: miért pózolt Magyar Péter a volt brit kormányfő könyvével?

Valós üzenetet látunk vagy a filmszínház újabb fejezetét? Kovács András írása.

A politológus szerint a magyarországi demonstrációk akkor lehetnek még nagyobbak, ha a szervezők gazdasági kérdésekben is tudnának mit mondani.
Kiszelly Zoltán szerint az ellenzék erejének megítélésekor fontos adat, hogy mennyien tüntettek hétfőn az új alaptörvény ellen. Hozzátette: az is fontos, miért ment az utcára a több tízezer, egyes becslések szerint százezer tiltakozó. A politológus a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, kérdés, hogy mikor lehetnek egy nagyságrenddel nagyobbak a tüntetések, mint olyan milliós demonstrációk, amelyek Olaszországban vagy Görögországban történtek. Szerinte erre akkor lehet lehetőség, ha a szervezők a gazdasági helyzettel kapcsolatban, és nem csak az államformával vagy a közjogi berendezkedéssel kapcsolatban tudnának valamit mondani.
A tüntetők ellenzékhez való viszonyáról elmondta: a társadalom kiábrándult és az ország jelenlegi helyzetért pedig többségében a parlamenti pártokat okolják. Az emberek ezért elfordulnak parlamenti erőktől, Kiszelly szerint azonban lehet, hogy 2013-ra, 2014-re ez megváltozik. Furcsa helyzetnek nevezte, hogy az új mozgalmak olyan szavazókat szólítanak meg, amelyeket a pártok nehezen tudnak, például a fiatalokat. Az ellenzéket továbbra is megosztottnak látja, de mint fogalmazott, még van idejük kisakkozni, ki vagy kik legyenek a körvonalazódó, Jobbik nélküli összefogás vezető erői. Hozzátette: az új választási törvény is együttműködésre ösztönöz, így az összefogás kérdését vélhetően nem tudják majd megkerülni.
A kormány magatartásáról annyit mondott, hogy láthatóan a kabinet a kétharmados parlamenti többség tudatában és birtokában nem nagyon hagyja eltéríteni magát az előre kijelölt úttól. Szerinte ezen a gazdasági helyzet és a közvélemény-kutatások eredményei változtathatnak.