Az unió jövőjéről tárgyal az EU-csúcs

A tagállamok költségvetéseinek túlszaladását korlátozó decemberi megállapodás a német elképzeléseknek megfelelően született meg, de már vesztett szigorából – írja a hvg.hu. A paktumot kormányközi megállapodások formájában fogadnák el, amiket később az uniós alapszerződésbe integrálnának. A tagállamok közötti megállapodások miatt viszont nem őrködhet a paktum fölött a Bizottság és az Európai Bíróság. A jelenlegi verzió már csak ajánlja, de nem írja elő az adósságfék alkotmányban történő rögzítését. 

Még nem tudni azt sem, hány aláíró fél kell ahhoz, hogy életbe lépjen a paktum. Kérdés az is, hogy a nem euróövezeti országok hogyan vehetnek majd részt az euró-tanácskozásokon. Donald Tusk lengyel kormányfő el akarja érni, hogy a jövőbeli euróövezeti tagok is ott ülhessenek az asztalnál, amikor a közös valuta jövőjéről szóló döntések születnek. Az EU-csúcson szó esik majd az eurómentő mechanizmusról és Görögország ügyéről is. Nagy botrányt keltett Görögországban, hogy a további pénzügyi segítség fejében európai (leginkább német) költségvetési felügyelőt küldenének Athénba, de a Bizottság részéről egyelőre hűtik a kedélyeket.

Frissítés: a csúcson hétfő este jóváhagyták az ESM, vagyis az állandó euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus létrehozásáról szóló szerződést. A mechanizmus – az ideiglenes mechanizmussal eleinte párhuzamosan működve – idén júliusban kezdi meg működését, várhatóan 500 milliárd eurós hitelezési és garanciakerettel. Az uniós vezetők a gazdasági stabilizálódás jeleit látják az unióban, ugyanakkor a piacokon továbbra is feszültség és bizonytalanság tapasztalható. A tagországok komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy kiegyenlítsék államháztartásuk egyenlőtlenségeit, és fenntartható módon konszolidálják pénzügyeiket, de a növekedés és foglalkoztatás terén is további erőfeszítésekre van szükség – áll a közleményben. A nyilatkozat megerősítette, hogy három területen sürgős előrelépést tartanak fontosnak: a fiatal korosztályok munkanélkülisége elleni fellépésben, az egységes uniós belső piac kiterjesztésében, valamint a kis- és közepes vállalkozások segítésében.