Orbán: Át kell írni a költségvetést

Rendkívüli interjút adott az MTV-nek Orbán Viktor. A miniszterelnök egyebek mellett arról beszélt, hogy át kell alakítani a jövő évi költségvetést. Ennek egyik oka, hogy az eurózóna gazdaságai rosszabbul fognak teljesíteni, a másik pedig, hogy ha az eurót nem sikerül megerősíteni, akkor annak kedvezőtlen hatása lesz a forintárfolyamra. „Ez a két tényező visz bennünket abba az irányba, hogy számoljuk újra a költségvetést, és igazítsuk hozzá a mára kialakult európai állapotokhoz, és csak reménykedhetünk abban, hogy év közben majd ezt nem kell megtenni” – mondta. A növekedési tervet másfél százalékról „legalább fél százalékig le kell vinni, de ez a felső határ, lehet, hogy inkább ez alá”, a forintárfolyamot pedig jelentősen meg kell emelni – közölte. Hangsúlyozta azonban, „a dolog nem annyira vészes, mint amilyennek látszik”, mert az eredetileg benyújtott büdzsét is jelentős tartalékkal tervezték.

Fellegi Tamás lemondásáról szólva ismét elmondta, méltányolja, hogy a miniszter úgy látja, egyszerre nem tudja megoldani a minisztérium vezetését és az IMF-fel folytatott tárgyalások irányítását. „Erre kell megoldást találnunk, de neki benne kell maradnia a kormányban, mert egyébként hogyan tudná kellő súllyal képviselni a magyar kormány álláspontját” – mondta.

Az euróválságról szóló EU-csúcstalálkozón képviselt magyar állásponttal kapcsolatban azt mondta: a magyarok érdeke az lenne, ha az eurózóna országai, megoldanák az euróválságot, mégpedig úgy, hogy a magyaroknak ezért ne kelljen fizetniük, hogy az EU közben ne gyengüljön, hanem erősödjön, a magyar gazdaságpolitika lehetőségei pedig ne szűküljenek, hanem táguljanak. Arra a kérdésre, hogy félreérthette-e valaki a magyar álláspontról elmondott szavait, azt válaszolta, hogy ő azt mondta, hogy amíg a parlament nem dönt a kérdésben, addig a kormány adhat semmilyen választ az ügyben. A megállapodás ugyanis korlátozza a nemzeti szuverenitást, és így az esetleges igenhez szükséges a parlament felhatalmazása. Hozzátette: nem lehet kapkodni, nem lehet „egy vacsora alatt igent vagy nemet mondani”.

A miniszterelnök szerint Magyarországgal szemben az eurózóna országainak viszont nincs választásuk, hiszen a közös pénzhez nem társul közös gazdaságpolitika, ami ha így marad, akkor széteshet az euró, amiből katasztrófa lenne. Nekik tehát a közös pénz után közös költségvetési politikát, majd közös gazdaságpolitikát kell alkotniuk, és „ki tudja, talán politikai uniót is” – mondta.

Azzal kapcsolatban, hogy az euróövezeti, illetve más EU-tagállamok 200 milliárd euróig terjedő összeggel növelhetik az IMF kapacitásait, elmondta: ez Magyarországot nem érinti, mert Magyarország jelenleg részt vesz egy IMF-programban, a program alatt álló országok pedig nem fizetnek be. A végtörlesztéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a devizahitel rossz piaci termék, amely nem maradhat a magyar gazdaságban, ki kell vezetni. Hozzátette, hogy akkor is, ha a bankok nem ezt akarták. De most már be kellett látniuk, hogy szükség van a közös megoldásra, mert ha az ő általa javasolt megoldás marad, akkor „azt nem biztos, hogy túl fogják élni”.

A miniszterelnök arról is szólt, hogy a kormánynak az euróválság mellett kell megküzdenie a gazdaság örökölt hibáival. Elmondta: amikor kabinetje hivatalba lépett, az ország a csőd szélén tántorgott, de úgy tűnt, hogy az eurózóna országai erősek, és így „napsütésben” lehet végrehajtani a kormány által tervezett változtatásokat. „A különbség az, hogy nem napsütésben kell végrehajtanunk az előző időszak hibáinak kijavítását, hanem kell esernyő, és úgy látom, kell viharkabát is” – mondta. Arról is beszélt, hogy ma sok vita és konfliktus van Magyarországon, de ez velejárója a nagy átalakításoknak. Hozzátette: 2013 az elrugaszkodás, az emelkedés éve lesz.