WSJ: A leminősítés haragot váltott ki Magyarországon

Fehér Margit „Magyarország aggódik a leminősítés miatt, mondják az The Wall Street elemzők” – címmel írt a WSJ blogján a leminősítés következtében kialakult helyzetről. Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland elemzője kiemelte, hogy a piacok „világos” üzeneteket várnának a kormánytól a nehéz helyzetben. Lars Christensen, a Danske Bank vezető elemzője kifejtette: A Moody’s nem említette a magyarországi politikai helyzetet, de nézetünk szerint a kormány kiszámíthatatlan viselkedése komoly veszélyt jelent az ország hitelminősítésére, a kormány nem ortodox, káros gazdaság-politikai intézkedései pedig egyértelműen elijesztik a nemzetközi befektetőket. Nicholas Spiro, a Spiro Sovereign Strategy igazgatója szerint Magyarország bóvlivá minősítése a legegyértelműbb jelzése annak, hogy a közép- és kelet-európai országok pénzügyi és gazdasági gyengesége felnagyítódott az eurózóna válságának fokozódásával. Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője kifejtette: véleménye szerint elővigyázatossági hitelkeretet nem fog biztosítani Magyarországnak az IMF. A valutaalap készenléti hitelkeretről állapodhat meg Magyarországgal, ami teljes körű ellenőrzéssel jár. Mindezt Orbán Viktor nagyon nehezen fogja elfogadni, de akkor is le kell hívnia a pénzt azonnal. Cristian Maggio, a TD Securities elemzője szerint az IMF-megállapodás az egyetlen elképzelhető pozitív fejlemény. Az ördögi kör megtöréséhez azonban mindez nem lesz elég. Boldogabbak lennénk, ha a megállapodás Magyarország elkötelezettségén és a strukturális reformok realizálódásán alapulna – mondta Maggio. Charles Robertson, Renaissance Capital vezető elemzője szerint „a leminősítés annak a reformpolitikának ad támogatást, amelyek eredetileg is befektetési kategóriába emelte Magyarországot”.

Péntek délelőtt Rácz Gergő beszámolt arról, hogy Magyarország a lehető legrugalmasabb típusú megállapodást kötne az IMF-el. A cikkben hosszasan idézték a Matolcsy György által elmondottakat. A cikkben Orbán Viktor és Matolcsy György közös képe látható. „A bóvlivá minősítés haragot váltott ki Magyarországon” – címmel jelent meg a lap szombati számában Gordon Fairclough és Fehér Margit írása. Idézték a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményét, amely szerint a Moody’s lépése – amely a forint drasztikus gyengülését okozta – az ország elleni „pénzügyi támadás” része. A közlemény szerint a Moody’s döntésének nem volt valódi alapja, mert a deficit csökken és a gazdaság növekszik. Az Orbán-kormány szokatlan lépései, a nagy államadósság és az eurózóva válsága miatt növekedett az államadósság finanszírozásának költsége és gyengült a forint. Mindez arra kényszerítette Orbán Viktort, hogy felülvizsgálja korábbi álláspontját és az IMF-hez és az EU-hoz forduljon. Emlékeztettek arra, hogy Orbán Viktor tavaly megszakította az együttműködést az IMF-el, hogy több szabadsága legyen a gazdaságpolitikai döntésekben. A tőkepiacok üdvözölték Magyarország visszatérését az IMF-hez, „mint garanciát Budapest jó viselkedésére”, nem világos azonban, hogy Orbán Viktor mennyi ellenőrzést hajlandó átengedni.

A cikkben emlékeztettek a 2008-as megállapodásra, majd kitértek arra, hogy Magyarországnak tovább szűkült a mozgástere a manőverezésre a leminősítés óta. A Standard & Poor's csütörtökön közölte, hogy megvárja az IMF-el és az EU-val való tárgyalásokat és csak ezt követően dönti el, hogy leminősíti-e az országot. Pénteken tovább esett a forint és nőtt a magyar CDS felár. Kitértek arra, hogy Magyarország rendkívüli intézkedéseket vezetett be az IMF-el való szakítás után. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően idén költségvetési többlete lehet Magyarországnak, amivel csak néhány EU-tagállam rendelkezik. A kormány szerint 3 százalék alatt maradhat a deficit jövőre és csökkenhet a 82 százalékos államadósság is, amely a legmagasabb Közép- és Kelet-Európában. A cikk utolsó bekezdése szerint Magyarország nincs azonnali veszélyben, de jövőre meg kell kezdeni a hitel visszafizetését, amelyet 2008-ban kapott az ország az IMF-től és az EU-tól – olvasható a Médianéző összeállításában.