Nagyon negatívak a magyarok, de reménykednek

A magyarok körében hosszú évek óta változatlanul tízből csak egy ember értékeli jónak saját és háztartása anyagi helyzetét. A többi visegrádi országban, így a lengyeleknél, a cseheknél és a szlovákoknál ez a mutató romlott az elmúlt fél évben. A magyarok 2007 óta tartó növekvő derűlátása 2011 közepére egyértelműen megtört, így csatlakoztak a többi visegrádi országban az évtized közepe óta megfigyelhető enyhe negatív trendhez. Ma a magyarok mindössze 15 százaléka reméli háztartása anyagi helyzetének javulását a következő egy évben.

Az ország gazdasági helyzetét régóta negatívan ítélik meg a magyarok. A 2006 közepe és 2007 eleje közötti romlás óta alig akad, aki pozitívan vélekedne ebben a kérdésben. A többi visegrádi országgal ellentétben ezen nem rontott a gazdasági válság. Az elmúlt fél évet a gazdasági helyzet megítélésében Lengyelországban és Magyarországon a stagnálás, Csehországban és Szlovákiában pedig az enyhe romlás jellemezte.

A lengyelek kivételével nőt a pesszimizmus is a gazdasági helyzettel kapcsolatos várakozások terén a visegrádi országokban élők körében. A cseheknél szembetűnő csökkent a derűlátók aránya, Magyarországon a javuló trendet törte meg most a borúlátók arányának növekedése, és szintén régen nem volt ilyen alacsony az optimisták száma Szlovákiában. Összességében a magyarok mellett a lengyelek a legkevésbé pesszimisták a régióban. Ugyanakkor a legkevésbé borúlátó nemzetek esetében is csak tízből ketten várnak fellendülést, a többség még ezekben az országokban is stagnálást vagy romlást vár.