Orbán: Nincs több előjog és kiváltság

Orbán kiemelte: az idei húsvét különösen fontos volt a magyarok számára. „Ebben az évben ünnepeljük Magyarország újjászületését is” - írta. Úgy fogalmazott, hogy a Magyarország előtt tornyosuló akadályok felszámolásának kiindulópontját egy új alaptörvény megteremtése jelentette, amely a magyar újjászületés legfontosabb dokumentuma, és az új alaptörvény által Magyarország önbecsülése született újjá. „Újjászületett nemzeti önbecsülésünk felszabadítja energiáinkat, felszabadítja a vállalkozási kedvet, a munkakedvet, a szellemi energiákat, bátorságot ad a családalapításhoz, a gyermekáldás elfogadásához. Erőt ad ahhoz a felismeréshez, hogy elmúlt a jóléti társadalom ideje, és beköszöntött a munka társadalmának időszaka” - írta.

Emlékeztetett rá: ma is szembe kell néznünk a nyugati gazdasági válság következményeivel, a korábbi kormányok által előidézett és ördögi körré vált adósságcsapda veszélyeivel, az átmeneti időszak húsz évének felhalmozódott ellentmondásaival és az azokból adódó politikai, társadalmi és erkölcsi feszültségekkel. Ebből fakadóan döntő jelentőségű, hogy az alaptörvénybe új elemek kerültek bele. Mostantól a legfontosabb gazdasági érdekek, a közbiztonság és a családok életfeltételei alkotmányos védelem alatt állnak. Megállapította, hogy az új alaptörvény ma Európa legmodernebb alaptörvénye, amelyet az utóbbi húsz év egyik legnagyobb magyar sikerének tekint.

A kormányfő szerint Magyarországon ma van egy olyan politikai erő, amely azért juthatott be a parlamentbe, mert a korábbi kormányok és az alkotmány gyengeségei miatt elterjedt a bűnözés Magyarországon. Ez az erő persze nem örül annak, hogy az új alaptörvény szigorúan fellép a bűnözés ellen, mert fél attól, hogy jelentősége csökken. Van ugyanakkor olyan politikai erő is, amely azt a meggyőződést vallja, hogy a vita fontosabb az egyetértésnél, és fontosabbak azok a dolgok, amelyek az embereket egymástól elválasztják, mint azok, amelyek egymással összekötik őket. Azok, akik így gondolkoznak, természetesen nem örülnek annak, hogy az új alaptörvény rögzíti és védi mindazokat az értékeket, amelyek az emberek összekötik.

Thomas Schmid, a német konzervatív lap kiadójának vezetője Több jelent, kevesebb történelmet című válaszában kiemelte: a demokrácia a vitából él. „Magyarország új alkotmánya nem akarja ezt” - írta. Kiemelte, hogy az új alaptörvényt és a médiatörvényt Európában és Magyarországon sem mindenütt fogadták örömmel. Az EP-ben bírálatok hangzottak el, és nem titok, hogy néhány európai kormány vegyes érzésekkel tekint a legutóbbi magyarországi fejleményekre. Egyesek azt gyanítják, hogy az új alkotmány valójában inkább a múltba tekint, és a nemzeti identitással kapcsolatban ódon elképzelések bebetonozására törekszik. Schmid hangsúlyozta, hogy osztja ezt az értékelést. Kiemelte, hogy a miniszterelnök szerint az új alkotmánnyal Magyarország büszkeségét és öntudatát nyeri vissza. „Számomra azonban úgy tűnik, hogy ez a fajta, a nemzeti történelembe kapaszkodó önmegerősítés inkább a gyengeség, nem pedig az öntudatos erő jele” - hangoztatta. Schmid szerint minden demokrácia tiszteletben tartja a nemzet történelmét, azonban a jelenben él, de ez nem csendül ki a magyar alkotmányból. „Ezért őszinte sajnálattal közölnöm kell: nem vagyok meggyőzve” - írta.