Dicsérte és kritizálta is az új alkotmányt Sólyom

Az új alkotmány kapcsán adott interjút Sólyom László a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. A volt államfő elmondta, bár még a végleges változat nem készült el, az azonban bizonyos, hogy Magyarország az új alkotmány elfogadásával is európai demokrácia marad. Sólyom szerint az alapvető jogokkal foglalkozó fejezet nincs az európai átlag alatt, az állam felépítéséről szóló fejezet pedig megőrzi a parlamenti kormányzás magyar hagyományait.

A volt államfő ugyanakkor kritizálta is az új alaptörvényt. Az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítása például szerinte „érthetetlen, indokolatlan és elfogadhatatlan”. Szintén igazolhatatlannak tartja, hogy a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62-re csökkentették, amivel szerinte az a cél, hogy a hivatalban lévő bírói kar vezetőit nyugdíjba kényszerítsék.

A kétharmados többséget igénylő, úgynevezett sarkalatos törvényeknek a német jogrendszerhez képest nagy számával kapcsolatos kérdésre kifejtette: bármi is az indíték ezekkel a törvényekkel kapcsolatban, a Fidesz saját lehetőségeit korlátozta, mivel nem hiszi, hogy szereznek még kétharmados többséget, a kormányzás viszont rugalmasságot követel. 

Sólyom szerint mivel az alkotmányozók szerint az alaptörvény új kezdetet jelent, utalni kell arra, hogy Magyarországot az elmúlt két évtizedben is magas alkotmányos kultúra jellemezte, igaz talán kevésbé a politikusokat, mint inkább a jogászokat és az ifjúságot. „Furcsa módon az új alkotmány a »történelmi alkotmányra« hivatkozik, ám a valódi alapot nem az egykori feudális szabálygyűjtemény képezi, hanem az a 'láthatatlan alkotmány', amelyet az alkotmánybíróság 1990 óta sziklaszilárd és következetes jogértelmezési rendszerként alakított ki, az európai mércéknek megfelelően” – mondta Sólyom.