A többség igényli az új alkotmányt

Az összes megkérdezett 60 százaléka - az érvényesen válaszolók 70 százaléka - érzi szükségét egy új alaptörvénynek. Ez az arány a kormánypártokat támogatók között 79 százaléka, a Jobbik szimpatizánsai között pedig 66 százalék. Az MSZP szimpatizánsainak viszont 60, az LMP táborának pedig 46 százaléka elutasítja az új alkotmányt. Ha lenne népszavazás az alkotmányról, valószínűleg eredményes lenne, mivel a megkérdezettek 62 százaléka azt mondta, részt venne rajta. A részvételüket biztosra ígérők 51 százaléka állította, hogy igennel szavazna az új alaptörvényre.

Az új alkotmány több tartalmi elemével is egyetért a magyarok többsége. A Szent Korona és a történeti alkotmány vívmányainak tiszteletben tartását megkérdezettek 88 százaléka rögzítené az új alaptörvényben. Azzal a megfogalmazással pedig, miszerint „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.” tízből nyolc megkérdezett azonosulni tud. A megkérdezettek 75 százaléka szerint természetes a forint hivatalos fizetőeszközként való rögzítése. A válaszadók 74 százaléka szerint a kormány az állam nevében nem vehet fel olyan kölcsönt, ami az államadósságnak egy meghatározott szint fölé emelkedését eredményezi. 66 százalékos támogatást élvez az, hogy a huszadik századi diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülhetetlenek.

Az új alaptörvény elfogadása utáni részletes szabályozások egyik legvitatottabb pontja lehet az ön- és tulajdonvédelem definiálása, a társadalom ugyanis egyértelműen elutasítja az önvédelmi fegyverhez jutás szabályainak könnyítését. A megkérdezettek 21 százaléka elvárja, 73 százaléka azonban elutasítja az előírások enyhítését - áll a Nézőpont elemzésében.