Kedden jöhet a reformprogram

Az Orbán-kormány mind a 2010., mind a 2011. évi államháztartási hiányt, illetve hiánycélt elsősorban a bevételi oldal kiterjesztésével és úgynevezett egyszeri bevételekkel hozta, illetve hozza rendbe. De ezek a bevételek sem az ágazati különadók esetében, sem a magán-nyugdíjpénztári vagyon visszaterelése után nem ismételhetők, ezért hirdette meg Orbán Viktor kormányfő, illetve Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Növekedési és Stabilitási Programot.

A miniszter egy hónappal ezelőtti tájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy 2013-ra a programnak legalább 600-650 milliárd forinttal szükséges  konszolidálnia az államháztartást, ebből 2012-ben az összegnek nagyjából a felére van szükség, de 2011-ben is valamit hoznia kell az új programnak. A piac ennél az összegnél valamivel nagyobb, 600-800 milliárd forintos kiigazítást, de legalább 700 milliárdot vár. Az IMF az idei jelentős államháztartási többlet után jövőre GDP arányosan 5,2 százalékos, 2013-ra pedig 7,2 százalékos hiányt vetít előre, amennyiben a kormány nem lépi meg a strukturális reformprogramot.

Az elemzők egyetértenek a kormány által is kiszivárogtatott elképzeléssel, amelyek szerint a megkívánt összeg egyharmada a bevételek növeléséből, kétharmada pedig a kiadások lefaragásából származhat. Konszenzus látszik abban is, hogy a kívánatos célok között a foglalkoztatottság növelése, a demográfia helyzet és a lakosság egészségi állapotának javítása, valamint az úgynevezett potyautas-probléma kezelése a legfontosabb. Ez utóbbi a rokkantsági ellátás és az utazási kedvezmények újragondolását jelenti. Nem kevésbé bonyolult a közösségi közlekedés ügye, amelynek finanszírozását tanulmányában az NGM leginkább egy feneketlen kúthoz hasonlítja. A  közösségi közlekedése nemcsak a magyar költségvetés folyó kiadásait terheli, hanem a későbbi évek büdzséjét is, hiszen a MÁV és a BKV felhalmozott adóssága megközelíti a 370 milliárd forintot, ami az éves GDP csaknem 1,4 százaléka.

A piacon elterjedt információk szerint a reformprogram keretében a kormány a gyógyszerkassza kiadásainak lefaragására készül, amit a generikus gyógyszerek forgalmazásnak elősegítésével lehetne elérni. Az egészségügy lehetséges átalakításról részletes tanulmány nem készült, az NGM elemzése azt állapítja  meg, hogy a magyar egészségügyi kiadások szerkezete eltér a visegrádi országokétól: Magyarországon a gyógyító-megelőző szolgáltatásokra kevesebb jut, a gyógyszerkiadások viszont magasabbak.