A Vatikánban bölcsőde várja a kisgyerekeket
A pápai állam dolgozói sokáig kiváltságos helyzetben voltak, de ott is megszorításokat vezettek be.
Rétvári Bence elmondta, az új alkotmány a mostanihoz hasonlóan külön is kimondja majd az állam és az egyházak szétválasztását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne működhetnének együtt meghatározott kérdésekben a közjó érdekében – emelte ki az államtitkár.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: az új alaptörvény rögzítené, hogy mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz - ez alapján pedig továbbra is garantált lesz az egyházak és a vallási közösségek önállósága. Az új alkotmány alapján a vallási közösségek és az egyházak működését, az egyházak állami elismerését és nyilvántartását sarkalatos törvény fogja szabályozni.
Rétvári hozzátette: a törvény különbséget tenne az egyházak és vallási egyházi felekezetek között. Ennél a lépésnél szempont lehet az egyház történelmi beágyazottsága, társadalmi támogatottsága, híveinek száma, illetve a közfeladatok ellátásában vállalt szerepe. Az államtitkár szerint azért szükséges ennek a törvénynek az átdolgozása, mert az elmúlt húsz évben nagyon sokan visszaéltek az egyházi jogállással. Hozzátette: ki kell szűrni azokat, akik csupán adóelkerülési célból alapítottak vallási közösségeket. Az állam természetesen a vallási tanítás tartalmát az állam és egyház elválasztása miatt továbbra sem vizsgálhatja, illetve abban állást sem foglalhat - mutatott rá Rétvári.
Az Országgyűlés március elején fogadhatja el az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslatot, amely alapján a KIM elkészíti az új alaptörvény normaszövegének tervezetét. Ezt kezdi tárgyalni majd a parlament március 15-e után, illetve dönt róla várhatóan április 25-én, húsvéthétfőn.
(Hírünk illusztrációja az OrientPress felvétele.)