Ma kezdődik a jövő évi költségvetés vitája: mutatjuk, miről döntenek a képviselők!
A 2025-ös büdzsé az új lehetőségek, az új gazdaságpolitika és a béke költségvetése lehet Varga Mihály pénzügyminiszter szerint.
Az Állami Számvevőszék elnöke szerint behatárolhatatlan, hogy az állam mennyi nyugdíjért is vállalt kockázatot.
Behatárolhatatlan, hogy az állam mennyi nyugdíjért is vállalt kockázatot – közölte Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke csütörtökön a Pénztárak Garancia Alapja működésének éves ellenőrzéséről tartott sajtótájékoztatón. Úgy fogalmazott, mivel a – tervek szerint 2013-tól beinduló – kifizetések részletszabályait nem pontosította a kormány, azaz még ma sincs leszabályozva, hogy mennyit is kell kifizetnie a magánnyugdíjpénztáraknak, nagyon nehéz kiszámolni, hogy valójában mekkora biztosított összegről van szó.
Domokos kifejtette, egy olyan rendszer működését vizsgálta meg tíz év után először az ÁSZ, amely a rendszerkockázat kezelésére jött létre. Annak ellenére, hogy az alap a magánpénztári befizetésekből jött létre, valójában az állam vállalt garanciát a magán-nyugdíjpénztári kifizetésekre. Zöldréti Attila, a vizsgálatért felelős főcsoportfőnök elmondta: az ÁSZ vizsgálata megállapította, hogy a magánnyugdíj-pénztári rendszer bevezetése az államnak 2009 végéig 2043 milliárd forintjába került. Ez az összeg 2010-ben várhatóan 300 milliárd forinttal nő.
A Pénztárak Garancia Alapja egy olyan biztonsági eleme a magán-nyugdíjpénztári rendszernek, amely garanciát nyújt a pénztártagok magánnyugdíjpénztárakkal szemben fennálló követeléseinek teljesítésére, amennyiben a pénztár a törvényben előírt mértékben és határidőben nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. Mivel azonban az általa kezelt eszközök sorsáról nincsen törvényi szabályozás, így nem lehet tudni, hogy amennyiben a magán-nyugdíjpénztári rendszerből nagy számban lépnek ki járulékfizetők, mi lesz a pénztárak által az alapba befizetett összegekkel.