Válságadó: aggódik Brüsszel, Berlin

Berlinben és Brüsszelben diplomatikus visszafogottsággal reagálnak a budapesti fejleményre - írta a Die Welt -, ám emögött valódi bosszúság húzódik meg. A Európai Bizottság eközben megkezdte annak vizsgálatát, vajon megengedhető-e a magyar válságadó. Az illetékes EU-biztos, Algirdas Semeta szerint egy adott ország adótörvényei nem tehetnek különbséget hazaiak és külföldiek között. A német külügyminisztérium úgy véli, biztosítani kellene, hogy a pótlólagos megterhelés ne egyoldalúan a külföldi befektetőket sújtsa.

Axel Nitschke, a Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK) külgazdasági igazgatója szerint a kiegyensúlyozott államháztartást célzó politika üdvözlendő dolog, a gazdasági életbe történő egyoldalú, önkényesnek tűnő beavatkozások azonban nem azok. A nagy konszerneket sújtó új különadó árt a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatóságába vetett bizalomnak, és veszélyezteti a vállalatok készségét új beruházások megvalósítására - mondta Nitschke.

A héten Budapesten járt a bajor CSU alsóházi képviselőcsoportjának vezetője. Hans-Peter Friedrich tárgyalásain szóba hozta a kérdést. Mint hazatérése után a Die Weltnek elmondta: magyar partnereivel tárgyalva szorgalmazta, hogy „nyújtsanak hosszú távú perspektívákat a német vállalatoknak, és ne állítsák őket kész tények elé”. A magyar kormány jelezte, hogy tudatában van a problémának, ám kitart terve mellett. Nézete szerint a válságadó a teljes adórendszer átalakítását szolgálja, ez pedig végső soron a külföldi beruházóknak is hasznára lehet.