Orbán halottkultusza

A Süddeutsche Zeitung Magyar halottkultusz címmel írt cikket: „Miközben a legtöbb európai ország az elkövetkező időszak dolgaival törődik, a magyar társadalmat a múltra való emlékezés foglalkoztatja” - olvasható a a liberális német napilap hasábjain. Az újság szerint a „néptribun Orbán Viktor a parlamentben birtokolt kétharmados többség révén olyan hatalommal rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a nacionalista eszmerendszert törvényerőre emelje”. A lap kijelenti: „Aki egy olyan traumát, amilyet Európa - első világháború utáni - szerencsétlen átrendezése okozott, ma az aktuális politika mozgatórugójává tesz, az egyfajta halottkultuszt folytat”.

A Romania Libera cikkéből kiderül, hogy Bukarest óvatos a magyarországi törvény megítélésében. „Összeférhetetlenség van a magyarországi és az e témában érvényben lévő romániai törvény között. Budapest az etnikai elvet követi, míg Románia vérségi szempontot határoz meg az állampolgárság megadásában” – idézi a lap Titus Corlateant, a szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnökét. A szenátus külügyi bizottsága a jövő héten vizsgálja a magyarországi törvényt. Adrian Cioroianu volt liberális külügyminiszter szerint a Fidesz által kidolgozott törvény valóban okozhat problémákat Románia számára. A lapban kifejti: a törvény nem az európai politika szellemét tükrözi, és korántsem formális gesztus a határon túli magyarok számára.

A Der Standard című osztrák napilap Vissza a XIX. századba címmel írt a kérdésről: „Orbán Viktor kijelölt magyar miniszterelnök részben nemzeti retorikával nyerte meg a parlamenti választásokat. Anyagi jótéteményeket üres kasszák mellett nem tud nyújtani a választóinak, helyette a határon túli magyarok állampolgárságáról szóló törvénnyel jóvátételt akar a trianoni gyalázatért” - véli a lap. „A budapesti és a pozsonyi miniszterelnök urak számára nyilvánvalóan még nem egészen világos, hogy alattvalóik az Európai Unió polgárai is, és hogy már nem a XIX. században élünk”.