A lap cikkét az európai szélsőjobbról könyvet megjelentető Gregor Mayer-Bernhard Odehnal szerzőpáros jegyzi. Felidézik, hogy a tavalyi EP-választásokon a szavazatok 14,8 százalékát kapta a párt, 427 ezer szavazó helyezte a bizalmát a Jobbikba. A szerzők szerint a párt nemzetközi finánctőke elleni küzdelme baloldalinak hangozhat, de valójában antiszemita értelmű. Véleményük szerint a párt keresztállítása is részben antiszemita célzatú volt. Az olaszliszkai lincselést és az elhúzódó jogi eljárást arra használta fel a párt, hogy bedobja a köztudatba a leegyszerűsítő „cigánybűnözés” kifejezést - vélik a szerzők.
A Magyar Gárda egyenruhája a II. világháború fasiszta alakulataira emlékeztet, idős budapesti zsidó lakosokat azokra a rohamcsapatokra emlékeztet, „amelyek az 1944-es holokauszt-évben az ajtajukon kopogtattak” - írták. Meglátásuk szerint a gárda alkotná a Jobbik programjában szereplő „területi alapú nemzeti gárda” magját is. A feloszlatás ellenére „vidéken a gárda zavartalanul mutatkozik avatásoknál, koszorúzásoknál és falusi megemlékezéseken” - áll a cikkben.
„A gárdát a polgármesterek hívják meg” - mondta Vona Gábor a szerzőknek adott interjúban. Vona szerint a lakosság hálás „azért, hogy valaki foglalkozik a gondjukkal és ráirányítja a sajtó figyelmét”. A szerzők szerint a valóságban a gárda kihívó módon a romatelepek közepén menetel végig, és a rendőrségnek kell kivonulnia, hogy megakadályozza az összetűzéseket.
A Jobbik és a Gárda úgy tesznek, mintha a jogot és a rendet védenék, ugyanakkor nem ritkán büntetett előéletű és instabil személyiségű emberek közül kerülnek ki a tagjai - vélekedtek - Vona Gábor is szóbeszéd tárgyává vált, amikor „ismert maffiózókat” fogadott fel testőreinek. Egy újságírói kérdésre a pártelnök fesztelenül azt válaszolta: „őszintén beszéltek nekem a múltjukról. Nem látok ebben semmi kivetnivalót, jól végzik a munkájukat” - zárult a Die Presse riportja.