Lisszabon életbe lép

Külpolitikai főképviselő: ez az európai alkotmányban eltervezett közös EU-külügyminiszteri poszt, átkeresztelve. A brit Catherine Ashtont nevezték ki először erre a posztra. Ő elnököl az uniós külügyminiszterek tanácskozásain, és egyben az Európai Bizottság alelnöke is lesz. A végső szót viszont mindig a tagállamok kormányai mondják ki, a döntésekhez ráadásul egyhangúság szükséges.

EU-biztosok: elmarad a leépítés. Írország aláírásáért cserébe az állam- és kormányfők (Európai Tanács) lemondtak a bizottsági létszám tervezett korlátozásáról.

Többségi szavazás: hogy megkönnyítse a döntéshozatalt, a tagállamok vétójogát mintegy ötven területen eltörli a lisszaboni szerződés.

Európai Parlament: jó néhány területen társjogalkotóvá válik az EP: közös agrárpolitika, strukturális alapok, bevándorlási ügyek, igazságügyi és rendőri együttműködés, személyes adatok védelme, közlekedés.

Polgári kezdeményezés: legalább egymillió uniós polgár kezdeményezheti aláírásával, hogy az Európai Bizottság egy bizonyos - a hatáskörébe tartozó - témában terjesszen jogszabályjavaslatot a tagországok elé.

Gyorstalpaló az EU-házirendhez (NOL)