Itt a manga-nász is – az Alapjogokért Központ szemléje

2019. augusztus 23. 08:41

Alapjogokért Központ
Alapjogokért Központ

Szép új világunkban nincs helye az olyan maradi társadalmi jelenségeknek, mint a sötét középkorból ránk maradt házasság. Az Alapjogokért Központ szemléje a politikailag korrekt hírekről.

Az Alapjogokért Központ szemléje

„Hűséges olvasóink jól tudják már, hogy szép új világunkban nincs helye az olyan maradi társadalmi jelenségeknek, mint a sötét középkorból ránk maradt házasság. Persze az azonos neműek házassághoz való joga fontos, de inkább szimbolikus kérdés: nem hiába választják olyan kevesen az egynemű párok közül. Végső soron mégiscsak két ember egész életre szóló együttéléséről van szó, ami összeegyeztethetetlen a modernitás és haladás szellemiségével. De lehet, hogy elegendő az eltörlés helyett valami egészen új tartalommal megtölteni a házasság intézményét és az undorító, porosodó szokásból máris valami trendi, progresszív dolgot varázsolhatunk? Valóban lehetséges ez? A BBC számol be arról a férfiról, akit saját bevallása szerint sohasem érdekeltek a hús-vér nők (vagy férfiak), de nemrégiben mégis megtalálta a számítását. Hősünk, a Kondo névre hallgató japán férfi kedvenc mangafiguráját vette feleségül. Az ifjú ara többféle formában is megjelenik Kondo lakásában: egy mesterséges intelligencia által vezérelt személyi asszisztens, egy párna, egy plüssfigura – itt tényleg minden a házasságról szól. És mégis: a kapcsolatnak köze sincs ahhoz az ósdi, kártékony középkori szokáshoz, melyhez a maradiak még mindig foggal-körömmel ragaszkodnak. Pedig hogy a hagyományos házasság mennyire szörnyű, azt még csak most kezdjük megérteni, amikor is a tudósok végre olyan kutatásokkal foglalkoznak, amelyeknek tényleg van értelmük! A Sun hasábjain olvashatunk például a nemek közötti „alvásszakadékról”, mely különösen hátrányosan érinti a házas nőket. Nem elég, hogy sok férj horkolással zavarja meg nyugodt álmukat, de ráadásul gyermekeik sem hagyják aludni őket! Ezek után csodálkozik még valaki, hogy a hagyományos kapcsolatban élő nők túlnyomó része szenved és depressziós? Na, ugye!

Ugyanakkor beláthatjuk, hogy a dolog méregfogát könnyen kihúzhatjuk, ha túllépünk a férfi-nő bináris bohóckodáson és belátjuk, hogy a jövő a transzszexualitásé. Ennek megértésében segíthet a Magentántúl című új bestseller, melyet a News.com alapján magunk is szívesen ajánlunk minden olvasónknak. A rendhagyó kötetben hat transzszexuális-genderfluid-nongender fiatal mesél az életéről úgy, hogy az mindenki számára érdekes legyen. Van itt minden a felnőtté válástól a gyermekpornográfiáig: „kitűnő” olvasmány a család apraja-nagyjának – már ha valakinek van ehhez posztmodern gyomra. Mert hát ki ne akarná elolvasni, ahogy felnőtt férfiak egyének hatéves kisfiúkkal fajtalankodnak?!?!?! Ausztráliában például az iskolai könyvtárak minden nebulónak jószívvel ajánlják ezt a korszakalkotó művet – persze a mi kis posványos diktatúránkban ez (tényleg szerencsére) elképzelhetetlen lenne.

Hogy mekkora a különbség lábszagú hazánk és a haladó Nyugat között, azt a héten még egy példával szeretnénk illusztrálni. Budapesten „a hatalom” egyik legfontosabb teendője, hogy a méltán közkedvelt és világhíres Aurórát vegzálja és ellehetetlenítse. Mindezt olyan mondvacsinált indokokkal, mint hogy a klubban mindennaposak a bűncselekmények, a rendőrség pedig gyakrabban jelenik meg, mint Justin Trudeau a pride-rendezvényeken. Bezzeg Londonban felismerik, ami az igazán fontos: a Guardianörömittas beszámolójából kiderül, hogy a városi tanács döntése értelmében nem kell bezárni az utolsó homoszexuális fétisbárt, ahol a mai napig szögecses bőrszerkóban nyomják a kamionos-bajszos férfiak. Igaz ugyan, hogy a klub helyén tervezett tizenkét emeletes lakóépület megoldást jelenthetne számos lakhatási gonddal küzdő fiatal számára, de az igazán inkluzív közösségi terek és a diverzitás megőrzése a valóban védendő értékek – tudhatjuk meg a cikkben megszólaló munkáspárti képviselőnőtől, Rachel Blake-től. Persze homoszexuálisnak lenni ennek ellenére sem fenékig tejfel. A Guardian például Charles Kaiser vonatkozó könyvének aktuális kiadása kapcsán állapítja meg, hogy bár Arisztotelész óta nem volt olyan jó homoszexuálisnak lenni, mint manapság, a közösségre azért újfajta veszedelmek is leselkednek. A szakember ezek közé sorolja a még mindig sok áldozatot szedő AIDS-et, és az ennél is sokkal komolyabb fenyegetést: Donald Trumpot. A korszellem azonban a leszbikusokat sem kíméli, sőt, onnan érkezik támadás, ahonnan azt a legkevésbé várnánk – folytatja tovább a nagymúltú angol lap. Mérvadó leszbikus szervezetek ugyanis megállapították, hogy a Google keresője a „leszbikus” keresőszóra nők közötti intim aktusok képeit dobja ki, míg ha valaki az egynemű férfi párokra használt „meleg” szóra keres rá, sokkal kevésbé szexuális töltetű képek jelennek meg. Mi ez, ha nem a nők elnyomása, porig alázása?! Szerencsére a techóriás mostanra kijavította az égbekiáltó hibát, így jelenleg már mindkét kategóriában hasonló intimitású képek jelennek meg. Mi ez, ha nem maga A progresszió?

A tavalyi év egyik legszuperebb alkotása volt a Fekete Párduc című képregény-adaptáció, melyről mi is számos alkalommal megemlékeztünk rendhagyó szemlénkben. A filmben egy kitalált afrikai ország hightech-katonái védelmezik az emberiséget a pusztulástól – persze a kétkedők szerint mindez csak mese. Nos, úgy tűnik mégsem: egy chichagói testvérpár belefogott az afrofuturisztikus (???) utópia megvalósításába. Bővebb információkért kattintson a Vice cikkére, azonban előre szólunk: belépés csak feketéknek.

Rendhagyó gyűjtésünkben elolvashatják még a Cosmopolitan című tudományos (hahaha!) szakfolyóirat tényfeltáró cikkét a fogamzásgátlás rejtelmeiről: az egész a férfiak összeesküvése a női társadalom ellen!”

A teljes szemle itt olvasható.

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu:8080/trackback/153725

Ajánljuk még a témában