Nem lehet megfizetni, ha az embernek az a hobbija, ami a szakmája

2019. augusztus 21. 19:33

Bertényi Iván
Újkor

Ha úgy nézzük, hogy a Szent Korona állami szimbólum, akkor jó helyen van, ennél nagyobb megbecsülést nem kaphatna. Interjú.

Ott voltál, amikor visszahozták a koronát?

Nem, akkor csak a válogatott hatalmi elit lehetett ott, bár mivel Kádár nem jelenhetett meg, Apró elvtárs volt a magyar delegáció vezetője az átvételnél. A Múzeumban megnéztem, sőt, engedélyt kaptunk, hogy mi, koronakutatók is megnézhessük. Kovács Éva, amikor forgatta, akkor egy körzővel magam is méréseket végeztem, igazából csak azért, hogy hozzáérhessek. Gondoltam, juszt is megérintem a Szent Koronát.

És amikor átkerült a Parlamentbe?

Bűnsegédi bűnrészes voltam, mert én voltam a kommentátor. Ez 2000. január 1-jének az éjszakáján volt. A Parlament fűtetlen volt, és úgy megfáztam, mint a csuda. Úgy látszik, a Jóisten büntetése elért. (Nevet.)

Jó helyen van most ott?

Ha úgy nézzük, hogy állami szimbólum, akkor jó helyen van, ennél nagyobb megbecsülést nem kaphatna. Még egy érdekesség, hogy annak idején, amikor a Nemzeti Múzeumba került, már ismertem Táncsics felfogását, aki azt mondta, hogy tegyék a Nemzeti Múzeumba. Tehát tulajdonképpen ezt az elgondolását valósították meg, amikor a magyar–amerikai egyezmény keretében visszaadott koronát ott helyezték el.

Ha összekötjük a koronát meg a heraldikát, nagyon aktívan részt vettél abban, hogy a koronás címert fogadják el.

A fő hordószónok voltam. Ott kezdődik a dolog, hogy a koronát a királyság jelképének szokás tartani. A köztudatban koronája a királynak van, pedig a korona egyúttal a szuverenitás szimbóluma. Kossuth-címerről akkor beszélhetünk, amikor Mátyás király a 15. században egy címeradományt tett Kossuth Miklósnak, a későbbi kormányzóelnök egyik ősének. Az úgynevezett Kossuth-címert, amit 1945 után kaptak fel, valójában az 1918-as Károlyi-címer, mert Károlyi abban a hiszemben, hogy a korona a királyság szimbóluma, levetette az államcímerről. Ezt általában úgy hajtották végre, hogy egyszerűen bicskával a bélyegzőből kivágták a koronát. Az ún. Kossuth-címernek az a legjobb kontrája, hogy Kossuth 1849-ben emigrációba vonult, majd kiment Amerikába, és nyomtatott bankjegyeket. Azokon még a korona nélküli címer van. Amikor pedig 1860-61-ben kitört az olasz-Habsburg háború, a Londonban élő Kossuth elhatározta, hogy a román fejedelemségeken keresztül betör Erdélybe. Ismét bankjegyeket nyomtatott, hogy majd ezzel leváltják az osztrák pénzeket, de ezeken már a koronás címer van, és Kossuth aláírása pedig szinte belelóg a Szent Koronába. Inkább lehetne korona nélküli vagy koronátlan címernek nevezni, nem pedig Kossuth-címernek. 1946. február 1-jén Magyarország államformája köztársaság lett, de a hivatalos Magyar Közlöny, ami a címlap felső részében mindig az államcímert hozta, még 1946 májusában (június 5. az első koronás címer nélküli szám – szerk.) is koronával jelent meg, jóllehet az úgynevezett Kossuth-címer volt az államcímer. Ezt váltotta a rákosista címer, amit 1956-ban kivágtak a zászlókból. A Rákosi-címernek nincs pajzsa, tehát egy teljesen antiheraldikus címer. Csak azért címer, mert az alkotmány szövege címernek nevezi. Aztán a Kádár-korszakban jött a második borzasztó címer, ami legalább heraldikus volt, mert volt pajzsa.

Volt esélye, hogy a rendszerváltáskor ne a Szent Koronás címert fogadják el?

Komoly esélye volt. Az egész nagyon érdekes volt, már 1990-ben jártunk, és még mindig nem döntötték el, hogy a koronás vagy a korona nélküli címert használjuk. Írtam egy tanulmányt, San Marinonak, a világ legrégibb köztársaságának a címeréről. A címer fölé 1862-ben tettek koronát, a szuverenitás szimbólumaként. Aztán a lengyelek is visszatették a Piast-sas fejére a koronát, amit a kommunista korban levettek róla. Állítólag ez is döntött. Szabad György, aki nagy Kossuth-kutató és nagy Szent Korona-ellenes volt ­­­– becsületére legyen mondva –, elvállalta az elnöklést, ekkor a képviselők többsége a koronás címer mellett szavazott.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu:8080/trackback/153631