Totális háborút indít Oroszország? – Mandiner Stratéga
Az orosz vezetés Ukrajnát feltételezi a moszkvai terrortámadás mögött, totális háborúba kezdhet Oroszország Ukrajnában? A fő kérdés: eszkaláció vár ránk a közeljövőben?
Az orosz vezetés Ukrajnát feltételezi a moszkvai terrortámadás mögött, totális háborúba kezdhet Oroszország Ukrajnában? A fő kérdés: eszkaláció vár ránk a közeljövőben?
Úgy, hogy egyébként Moszkva, Teherán és Peking alapból gyűlölné egymást.
Izrael magasabb fokozatba kapcsolna Gázában, miközben Biden lassítana. Eközben Európában: Olaszország megszállt ország, Meloninak is tudnia kell hol a helye?
Közben Trump elnök az Ábrahámi Egyezmények csodáját hozta tető alá.
Macron felsült a stratégiai kétértelműséggel, nem tud katonákat küldeni. Európa fegyvert vásáról Amerikától, a németek sorkatonasággal készülnének a háborúra.
Nem maradt további eszkalációs lépés Oroszország és a Nyugat között, csak a nyílt konfliktus, a politikusi lájkvadászatnak véresen komoly következménye lehet: a háború.
A fronton átvette a stratégiai kezdeményezést az orosz hadsereg, de vajon visszaszerezheti-e birodalmi tekintélyét és a nemzetközi közösség tiszteletét Moszkva? Oroszország-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Macron nem jogosult NATO-csapatok küldésére, Scholz nem küldene Taurus rakétákat Ukrajnába, a Nyugat mégis egyre jobban belesodródik a háborúba .
Nekik az a feladatuk, hogy az Öregurat áttolják novemberben a célvonalon, nem az, hogy tájékoztassák a közönséget.
„A nyugat-európai vezetők nemhogy a Közel- vagy a Közép-Keletet, hanem még Kelet-Európát sem értik” – fogalmazott az MCC geopolitikai műhelyének vezetője.
Milyen folyamatokon keresztül alakulhat ki a bi- vagy multipoláris világrend? Egyáltalán milyen új nemzetközi rend jön a hanyatló régi után? Biztonságpolitikai szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
A lap szerint a nyugati politikusoknak vissza kell fogniuk a protekcionista hajlamaikat.
A Foreign Policy összegyűjtötte az idei év lehetséges félnivalóit a globális politikai és társadalmi rizikófaktorok terén. A szerzőpáros 10 folyamatot és az idei évre várható eseményt emel ki, amelyek komoly veszélyt eredményezhetnek a globális politika terén.
Robert C. Castel alapértékekről, ideológiákról, háttérhatalmakról és Soros Györgyről. Geopolitikai évértékelő, nagyhatalmi számvetés.
A világ örökre megváltozik éveken belül, de hazánk marad a felső harmadban.
Egy vesztes háborút korlátlan ideig támogat, egy nyerteshez viszont stoppert tart.
„Ha a Tajvan-szorosban vagy a Szenkaku-szigeteknél bármilyen konfliktus bekövetkezne, a japán hadseregnek erre az eshetőségre fel kell készülnie” – mondja lapunknak Takei Tomohisza. A Japán Haditengerészet volt vezérkari főnökét, a Japán Külügyi Intézet (JIIA) munkatársát kérdeztük a Távol-Kelet hatalmi átrendeződéséről és a japán haderő-reformról. Interjúnk.
Milyen feltételek mentén fordíthatna még az ukrán hadsereg a háború menetén? Mi minősülhet megnyert vagy elvesztett háborúnak Ukrajna számára? Háborús elemzés az Oroszország-szakértővel podcast-műsorunkban.
Megerősödhet-e Peking tekintélye az izraeli háború okozta válságban? Van-e globális mesterterve Kínának, és mik a geopolitikai céljai a Közel-Keleten? A Világrend legújabb adásában egy Kína-szakértőt kérdeztünk.
Milyen politikai és gazdasági célokat akar elérni neutrális diplomáciai hozzáállásával Peking? A közel-keleti konfliktusban is építi globális szövetségi hálóját? Geopolitikai elemzés a Kína-szakértővel podcast-műsorunkban.