Törökország sürgeti az EU-tagállamokat, hogy migránsokat fogadjanak be

Yavuz Selim Kiran török külügyminiszter-helyettes csütörtökön egy Bécsben rendezett migrációügyi konferencián kijelentette: „Törökország teljesítette ígéreteit. Azt várjuk az EU-tól, hogy ... beindítson egy önkéntes befogadáson alapuló rendszert”.

A 2016-os EU-török migrációs egyezmény keretében az unió minden olyan migránst visszaküldhet Törökországba, aki illegális úton érkezett valamelyik görög szigetre és nem kapott menekültstátust. Cserébe az unió vállalta, hogy minden visszaküldött szíriai állampolgár helyett törvényes úton befogad egy-egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

Kiran szerint az EU-nak emellett az Ankarával szembeni pénzügyi vállalásait, valamint a török állampolgároknak ígért vízumkönnyítéseket is teljesítenie kell.

A miniszterhelyettes lándzsát tört az ENSZ globális migrációs csomagja mellett a konferencia egyik kerekasztal beszélgetésén, amelyen német, holland, portugál, tunéziai és afgán miniszterek, illetve államtitkárok is részt vettek. Mint mondta, a paktum „történelmi lehetőség”, hogy a kérdést globálisan szabályozhassák, ahelyett, hogy csak kezeljék. „Itt az ideje, hogy támogassuk és megvalósítsuk mindezt” – követelte Kelim.

Miközben Eduardo Cabrita portugál belügyminiszter a beszélgetésen a legális migráció lehetőségeinek megteremtésének szükségességéről szólt a demográfiai viszonyok tekintetében, addig Mark Harbers holland migrációs ügyi miniszter és Stephan Mayer német belügyi államtitkár közös európai stratégiát követeltek az illegális bevándorlás megfékezésére.

Cabrita hangsúlyozta: Portugáliának évente 15 ezer emberre van szüksége, hogy tartani tudja lakosságának jelenlegi szintjét.

Adel Dzsarbúi tunéziai migrációügyi államtitkár és Faizullah Zaki Ibrahimi afgán munkaügyi tárcavezető a kerekasztal beszélgetésen egyaránt országaiknak az illegális bevándorlás feltartóztatására tett erőfeszítéseit emelte ki. Tunézia az év eleje óta háromszáz embercsempészt fogott el, és kilencezer migránst akadályozott meg abban, hogy átkeljen a Földközi-tengeren – mondta Dzsarbúi.

Ibrahimi pedig arról beszélt, hogy jelentősen visszaesett az országából származó migránsok száma az EU-afgán visszatoloncolási megállapodásnak köszönhetően. Ugyanakkor figyelmeztetett: a probléma gyökereit nem sikerült fölszámolni, s emlékeztetett az Afganisztánt dúló konfliktusra és a munkanélküliség magas szintjére.

„Meg lehet-e az embereket abban akadályozni, hogy reménykedjenek. Megteheti ezt egyáltalán egy kormány? Nem” – húzta alá Ibrahimi, aki szerint „teljességgel hiányoznak” a legális migráció lehetőségei Európába.

 Az afgán miniszter – mint említette – saját maga is tapasztalhatta az uniós bevándorlási politika szigorát. „A vízumomat csak három napja kaphattam meg. És mikor kell elhagynom az országot (Ausztriát)? Hetvenkét órán belül” – mondta a konferencia Kabulból érkezett vendége. „Diplomata útlevéllel rendelkező miniszterként a schengeni övezetet 72 órán belül kell elhagynom” – mutatott rá Ibrahimi.

A konferenciát a bécsi székhelyű Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központ (ICMPD) szervezte.

(MTI)