Donald Trump júliusban jelölte a konzervatív nézeteket valló Brett Kavanaugh-t a legfelsőbb bíróságba. A jelölés komoly belpolitikai feszültséget keltett az Egyesült Államokban.
Újabb nő vádolta meg szexuális kényszerítéssel Brett Kavanaugh amerikai főbírójelöltet – jelentette vasárnap a The New Yorker című magazin.
A magazin szerint demokrata szenátorok vizsgálják egy második nő állításait arról, hogy Kavanaugh a Yale Egyetemen folytatott tanulmányai első évében, az 1983-84-es tanévben erkölcstelenül viselkedett vele. Az 53 éves Deborah Ramirez az állítja, hogy egy kollégiumi bulin Kavanaugh a nő tiltakozása ellenére elővette és az arcába tolta a nemi szervét.
A Fehér Ház által kiadott közleményben Kavanaugh tagadta a vádakat, mint mondta: amit Ramirez állít, az nem történt meg, és mindez egyszerű rágalom.
Donald Trump amerikai elnök júliusban jelölte a konzervatív nézeteket valló Brett Kavanaugh-t, a washingtoni fellebbviteli bíróság bíráját az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő legfelsőbb bíróságba.
Dianne Feinstein demokrata párti szenátor a múlt hét elején jelentette be: birtokában van egy kaliforniai pszichiáternő, Christine Blasey Ford levele, aki azt állítja, hogy 1982-ben egy bulin, alkoholos állapotban meg akarta erőszakolni őt Kavanaugh és a barátja. Kavanaugh határozottan visszautasította a vádat.
Ramirez állításai röviddel az után láttak napvilágot, hogy a főbírójelöltet meghallható szenátusi bizottság megállapodott annak időpontjáról, hogy Ford a bizottság elé járuljon és beszámoljon a történtekről. Ezt a meghallgatást csütörtökre tűzték ki.
Feinstein szenátor Ramirez történetének hallatára arra szólított fel, hogy napolják el a Kavanaugh jelölésével kapcsolatos mindennemű tevékenységet, és sürgette, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) indítson nyomozást az ügyben.
Kavanaugh jelölése azért is kelt politikai feszültséget, mert a jelenleg a törvényhozásban kisebbségben lévő demokraták szerint kifogásolható, hogy a republikánus többség a félidős választás előtt új főbírót akar kinevezni, akinek a megbízatása egész életre szól. Azt hányják Donald Trump elnök és a republikánusok szemére, hogy a republikánus többség a legutóbbi választási évben, két évvel ezelőtt meghallgatni sem volt hajlandó Barack Obama demokrata párti elnök jelöltjét a legfelsőbb bíróság megüresedett posztjára.
Idén ősszel úgynevezett félidős választásokat tartanak az Egyesült Államokban, amikor is a képviselőház egészét és a szenátus tagjainak harmadát választják meg, és több államban kormányzóválasztás is lesz.
(MTI)
Kaliforniában szavazást rendeznek egy, a drogbűnözőkkel és tolvajokkal szemben laza törvény eltörlésére, de Soros csak azért is beleáll az ügybe, a törvény megmaradása melletti kampányt támogatva.
Aggódva elemzi a Politico, mi lehet Európával egy újabb Trump-elnökség esetén, az egység fontosságát hangoztatva.
Elemez a CNN: választási csalás-vádak mellett szexuális visszaélési ügyről és a félmilliárd dolláros állítólagos csalásról is faggathatják a volt elnököt – hogy, hogy nem, épp a kampány közepén.
„A győzelemhez lőszerre van szükségünk... a tüzérségünk éhezik” – mondta a szombati szavazás után a CNN-nek az ukrán erők egyik tüzérségi felderítő parancsnoka.
Ki nyeri a 21. századot? Mi lesz a woke mozgalom vége? Van kiút az amerikai adósságcsapdából? Miben jobb még mindig az Egyesült Államok Kínánál? Mikor lesz béke az oroszokkal? James C. Bennett amerikai konzervatív gondolkodót kérdeztük.
Pat Ryder vezérőrnagy, a Pentagon szóvivője szerint a tanácsadók „nem harci szerepet töltenének be, inkább tanácsot adnának és támogatnák az ukrán kormányt és hadsereget”.
Ráadásul „ha Európa túlságosan előre szalad a megvalósításban is, miközben Kína és Amerika másfelé megy, abból baj lehet” – nyilatkozta a svájci szakértő.
Két hét múlva a kormány kemény eszközökkel fog beavatkozni, ha az üzemanyag-kereskedők nem térnek vissza a régiós átlagárhoz – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter.
