Színt vallott Európa

Az Európai Parlament elfogadta a Sargentini-jelentést, amely a Magyarországgal szembeni fellépésről szól. A szavazáson 448 képviselő voksolt a jelentés elfogadása mellett, 197 ellene, 48 pedig tartózkodott. Ez azt jelenti, hogy az Európai Parlament 751 képviselője közül 696-an vettek részt a szavazáson.

Érdemes részletesen is megvizsgálni, hogy a szavazati arányok hogyan oszlottak meg a frakciók között. Ki kivel volt? Ki állt Sargentini és ki hazánk oldalára?

Kik voltak ellenünk?

A jelentésnek arányaiban a legtöbb támogatója a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Verts/ALE) képviselőcsoportban volt. Itt az összes szavazáson megjelent képviselőjük a jelentés elfogadása mellett voksolt. Nem véletlenül, hiszen ehhez a képviselőcsoporthoz tartozik Judith Sargentini. Így az eredmény semmiképp sem tekinthető meglepőnek.

Szintén nem jelent különösebb meglepetést az sem, hogy a balos Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) is a jelentés mellé állt. A szavazáson részt vett képviselőik 96 százaléka voksolt az elfogadás mellett. Keller Jan cseh és Momchil Nekov bolgár képviselőjüket azonban úgy tűnik, nem sikerült meggyőzni. Ők ugyanis a frakcióval szemben szavaztak, a jelentés elfogadása ellen. Nekov képviselő esetében külön érdekesség, hogy az oktatási és kulturális bizottság tagja – úgy látszik, ő nem osztja Sargentini e területen megfogalmazott kritikáit. A tartózkodók között három szlovák, egy cseh és egy román képviselőt találunk – úgy látszik, az ideológiai különbségeket ők félre tudták tenni: A frakcióhoz tartozó négy szlovák képviselő közül három tartózkodott, s csak egy szavazott a frakció elvárásainak megfelelően. Az S&D négy cseh képviselőjéből egy nem szavazott, egy szavazott csak a képviselőcsoporttal (Miroslav Poche). A többséggel szembe menő két cseh képviselő egyike nemmel szavazott (Jan Keller), a másik pedig tartózkodott (Pavel Poc). A frakció szavazáson részt vett 11 román képviselőből egy kivételével mindenki a jelentés elfogadása mellett szavazott, ez az egyetlen képviselő tartózkodott (Doru-Claudian Frunzulică).

Újabb váratlan fordulat nélkül folytatódik a sor: a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) frakció megjelent képviselőinek 90 százaléka szavazott Magyarország elítélése mellett. Nemmel szavazott viszont a csoporthoz tartozó egyetlen lett (Iveta Grigule-Pēterse), valamint a két román liberális képviselő is (Norica Nicolai és Renate Weber), s mellettük két további képviselő – a köztük a csoport egyetlen portugál tagja – is tartózkodott. Apró érdekesség, hogy a két román képviselő közül az egyik, Renate Weber, a foglalkoztatás és szociális ügyek bizottságának tagja. Sargentini irománya ezeket a területeket is érinti, Renate Webert ezek láthatóan nem győzték meg.

A jelentést sorrendben a legnagyobb arányban támogató frakció a Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL). Szavazáson megjelent képviselőik 87 százaléka a jelentés elfogadását kérte. A frakció három cseh és három portugál képviselője nemmel szavazott.

Törésvonalak a Néppárton belül

Folytatva a sort elérkezünk a leginkább ellentmondásos ponthoz, az Európai Néppárthoz (EPP). A EPP megjelent képviselőinek több mint a fele, de kevesebb, mint a kétharmada, egészen pontosan 57 százaléka szavazott Sargentini jelentése mellett. A szavazáson részt vevő néppárti képviselők 29 százaléka nemmel szavazott, 14 százaléka pedig tartózkodott. Ha megnézzük, hogyan oszlottak meg a különböző országokból érkezők szavazatai, akkor egy bonyolult helyzet tárul elénk. Ha kategorizálni szeretnénk ezt az összetett képet, akkor legalább öt kategóriát tudunk felállítani: akik kiálltak hazánk mellett, akik többnyire velünk voltak, a közép, akik többnyire nem, s végül akik kivétel nélkül ellenünk voltak.

1. Sajnos azzal az egyszerűbb kezdeni, hogy kik szavaztak ellenünk, ugyanis a többség ide tartozott: az osztrák, a belga, a holland, a luxemburgi, a dán, az észt, az finn, a lett, a görög, a máltai és ciprusi, valamint a portugál, svéd és brit delegációk tagjai kivétel nélkül megszavazták a Sargentini-jelentést.

2. Inkább ellenünk voltak a cseh (4 igen, 3 nem) és a lengyel (21 igen, 4 tartózkodás) néppárti képviselők. A német delegáció tagjait is ez utóbbi csoportba sorolhatjuk, ugyanis 24-en szavaztak igennel, 5-en nemmel, s 4 fő tartózkodott. Inkább ellenünk voltak a szomszédos Romániából érkezett EPP-sek is (7 igen, 3 nem, 2 tartózkodás), valamit a litvánok (2 igen, 1 tartózkodás). Spanyolország néppárti képviselői már kevésbé, de szintén ebbe a csoportba tartoznak: 3 nem és 9 tartózkodás.

3. Az abszolút közepet az EPP Franciaországból érkezett tagjai adják. Közülük ugyanis kilencen igennel, szintén kilencen pedig nemmel szavaztak vagy tartózkodtak. Tekintettel arra, hogy a szavazatok számlálásának igen sajátságos megoldása előre ismert volt, ezért csak számszerűen mondhatjuk ezt a középnek. Így végeredményben a francia képviselők ebben a megoszlásban inkább a hazánkkal szemben álló tábort erősítették, azonban mégsem álltak mindannyian az igenek oldalára.

4. A szlovák néppárti képviselők inkább kiálltak Magyarország mellett – 4 nem és 2 igen szavazattal. A bolgárok két kivétellel mellénk álltak (5 nem, egy tartózkodás, egy igen), hasonlóképpen az olaszok is egy képviselőjük kivételével – aki igennel voksolt.

5. Teljes mértékben hazánk mellé álltak a horvát (4 nem), szlovén (4 nem, 1 tartózkodás) képviselők.

Akik egyértelműen kiálltak Magyarország mellett

A Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) frakcióval már a Magyarország mellett kiálló erőcsoportokhoz jutunk. A csoport vezetője és vitathatatlanul legismertebb alakja Nigel Farage. Az EFDD-hez tartozó képviselők 65 százaléka szavazatott nemmel a jelentésre, 3 százalék – ez egyetlen egy képviselőt jelent – tartózkodott, míg 32 százaléka az elfogadás mellett voksolt. Itt érdemes megjegyezni, hogy a képviselőcsoporthoz tartozók közül csak az olasz képviselők szavaztak a Magyarországgal szemben írt jelentés elfogadása mellett. Ők kivétel nélkül az Öt Csillag Mozgalom tagjai, pártjuk hazájukban épp azzal küzd, hogy népszerűségben ne maradjanak le a Matteo Salvini Ligájától, így ezt érdemes ebből a szempontból értelmezni. Egy képviselőjük viszont mégis inkább a tartózkodást választotta.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) jelentős többsége, 83 százaléka a Sargentini ellen szavazott. Összesen három képviselőjük, az egyetlen jelenlévő román és az egyetlen ciprusi képviselőjük, valamint a 19 brit ECR-esből egy nyomott igent. A csoport összes belga képviselője, valamint az egyedüli holland tartózkodott. Emellett a háromból két szlovák, illetve két brit döntött ugyanígy.

Végezetül elérkezünk a második 100%-os szavazati aránnyal bíró csoporthoz, a Nemzet és Szabadság Európája (ENF) frakcióhoz. Minden megjelent képviselőjük a Sargentini-jelentés elfogadása ellen voksolt.

Három fontos kérdés

Most akkor megvan a kétharmad, vagy nincs? Az uniós szerződés nem ad világos utasítást a tartózkodásokra vonatkozóan. Az EP a mostani szavazásnál nem számította be az eredménybe a tartózkodók számát, ami egyértelműen a jelentést elfogadni akaróknak kedvezett. Ha a tartózkodásokat is beszámítanák a leadott szavazatok közé, akkor nem lenne meg a szabály által előírt kétharmados többség a jelentéshez. Végignézve a tartózkodás mellett döntőket, inkább azt láthatjuk, hogy az Európai Néppárton és az Európai Konzervatívok és Reformerek között volt a legnagyobb a tartózkodók aránya (14, illetve 13 százalék). Nem feltételezhetjük, hogy ez minden egyes esetben szándékosan rosszindulatú tartózkodás volt, tehát azért tettek így, hogy kezeiket mosva elősegítsék a Magyarország elleni jelentés megszavazását. Ugyanis ha a végeredmény szempontjából közelítünk a kérdéshez, akkor az meglehetősen nagy biztossággal kijelenthető, hogy ha nem így számolják a szavazatokat, akkor a tartózkodók jelentős része nem szavazott volna csak azért igennel, hogy a jelentést elfogadják. Így megint visszajutunk oda, hogy ez a szavazatszámlálás segítette elő a kétharmad elérését.

Akkor mindenki Magyarország ellen van? Hazánk egyedül maradt? Nem, mert közel 200 képviselő világosan kiállt a jelentés ellen, 48-an tartózkodtak, s több mint 50 fő nem is szavazott. A szándékosan rosszindulatú elemzések azt állítják, Orbán Viktor egyedül maradt a Néppárton belül. Ez sem igaz, hiszen a szavazáson részt vett 200 EPP-s képviselőből 115-en szavaztak egyértelműen a jelentés mellett. 57-en határozottan kiálltak ellene, 28 képviselő pedig tartózkodott – s bár ez elősegítette a jelentés elfogadását, mégsem feltétlenül tekinthetjük ellenséges magatartásnak, az ugyanis az igenek esetében mondható csak ki egyértelműen.

Mi lesz így az EP-választáson? A európai politikusok színt vallottak. De amit most látunk, az csak egy pillanatkép. Ez a kép a mostani Európai Parlamenten belüli erőviszonyokat mutatja. Egy jó támpont, hogy hol húzódnak most a pártcsaládokat is átívelő törésvonalak. Ugyanakkor hamarosan minden szereplőnek meg kell magát méretni a közelgő európai választásokon. A szavazás tehát most felszínre hozta, hogy mi van a szívekben. Ez a választóknak is segít majd eligazodni, hogy ki mit képvisel valójában. Az előrejelzések pedig azt mutatják, hogy a Magyarországgal szemben álló frakciók veszíteni fognak jelentőségükből, tehát ennek az eredménynek nem sokáig örülhetnek. Judith Sargentinit pedig – hála Istennek – már egészen biztosan nem látjuk viszont a következő Európai Parlamentben.

Így oszlott meg a szavazatok száma és aránya a frakciók között a Sargentini-jelentésről szóló szavazáson:
 

(Saját frakción belüli arány: akik részt vettek a szavazáson)

Pócza István