Lehetünk horvátok?

2018. július 12. 09:00

A horvát vb-szereplés során okkal érezzük, hogy talán mi is lehetnénk a helyükben. De nem lehetnénk.

2018. július 12. 09:00
Szöllősi György
Szöllősi György
Nemzeti Sport

„Az nyilvánvaló, hogy a nyolcszáz éves perszonáluniónak, hogy Horvátország a magyar Szent Korona egyik országa volt, közvetlen hatása aligha lehet a két ország futballjának fejlődésére, ha azonban onnan közelítünk, hogy a mégiscsak nagyon hasonló földrajzi, kulturális, történelmi paraméterek és előzmények sok mindenben hasonlóvá tesznek bennünket, az jogos és természetes kiindulópont. Nyilván nem Szenegál vagy Brazília vb-szereplését kérik számon a magyar szurkolók naponta a futballunkon, sokkal inkább a horvátokét, akikkel kapcsolatban okkal érezzük, hogy talán mi is lehetnénk a helyükben.

De nem lehetnénk.

Mégpedig azért nem, mert bár sok szempontból közösek futballkultúránk gyökerei, és igen, ezért is lehet, hogy mi is, ők is kétszer is eljutottunk már a legjobb négy csapat közé a vb-k történetében (Jugoszlávia további kétszer), a mi legutóbbi elődöntős szereplésünk óta eltelt hatvan esztendőben fontos fejlemények vittek egészen más irányba bennünket. Röviden érdemes hát szót ejteni az előzményekről, mert az okokat nyilván az elmúlt évtizedekben kell keresni.

Sőt, a horvátok már 1998-ban, kevéssel önálló államiságuk megteremtése után is vb-elődöntősök voltak, míg mi épp annak a világbajnokságnak a pótselejtezőjében éppen a Horvátországot nem sokkal korábban elveszítő Jugoszlávia maradékától szenvedtünk katasztrofális, összesítésben 12–1-es vereséget. Vagyis a mai távolság már akkor is létezett a horvát és a magyar futball között, s miközben fontos kérdés, hogy miért nem sikerült közelebb kerülnünk hozzájuk az elmúlt húsz évben sem, láthatjuk, hogy a lemaradásunk még régebben kezdődött.

(...)

A sok szempontból hasonló múlt tehát a futball fejlődésének fontos helyszínévé tette Közép-Európán belül Horvátországot és Magyarországot is, ám, bizony, fél évszázadnál több telt el azóta, hogy egészen más irányba kanyarodott a mi labdarúgásunk, mint a régi dunai iskolából, majd a magyarral még sokáig rokon jugoszláv fociból kinövő horvát futball. 

Ezért is szomorkodunk mi már 1986 óta abszolút kívülállóként a világbajnokságok idején, s írhatta Kolinda Grabar-Kitarovic, a helyszínen szurkoló horvát köztársasági elnök asszony a Facebookra az oroszok búcsúztatása után, hogy »Kezdődhet az éjszakába nyúló ünneplés az Adrián, a Száván, a Dunán és a Dráván!«

Legalább a Dunán és a Dráván mi is szeretnénk megint ünnepelni egyszer...”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 55 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Illieral
2018. július 12. 21:06
"Ergo a politikanak megiscsak nagy befolyasa van a focira,nemcsak veletlen hogy szuletik 1-2 tehetseg." Igen 8 éve önti a politikai a pénzt és mindne egyébb erőforrást a fociba és mégis szar. Amúgy nem régen írta meg Bayer Zsóti az ügyeletes hülye, hogy a német foci Merkel miatt szar, akkor a magyar???
békepap
2018. július 12. 19:14
amíg ilyen alakok vannak a foci közelében, mint gyurika, addig nem lesz előrelépés
Burmin
2018. július 12. 11:55
Hagyjuk már ezeket a történelmi futtatásokat. 1. Vannak csilivili stadionok,de néző vajh kevés... 2. Vannak milliókat kereső focisták menő hajjal, teljesítmény pedig zéró. 3. Vannak utánpótlásosak akik azt játsszák mintha már maga az ifjú CR lenne. 4. Külföldre kerülő V. Tajti is eltűnt a süllyesztőben... 5. Nem lesz itt semmi, mocsár az egész, marad nekünk a külföldi meccs. 6. Ps. Ha meghallgatok egy focistától egy rövid értékelést csak magyarázkodást semmitmondást hallok. Amúgy semmi kommentet ( Gera stb.. ) nem hallgattam a tv-ben csak a szimplán a meccseket néztem...
Cséfy
2018. július 12. 11:20
--
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!