Alapkutatási kiskáté

2018. július 09. 11:31

Az alapkutatásnak szabadnak kell lennie a politikai nyomástól és – amennyire lehet – a gazdasági nyomástól is.

2018. július 09. 11:31
Lovász László
MTA

„Mi az alapkutatás, és mi a célzott kutatás?

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény (2014. évi LXXVI. törvény) szerint: az alapkutatás olyan felfedező jellegű kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban jelenségek, tapasztalatok és megfigyelések megértéséhez szükséges új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását.

A jogi definíció mellett sok más azonos vagy legalábbis rokon meghatározás is van: felfedező, a tudós kíváncsisága által motivált, alulról építkező (bottom-up) kutatás. Önmagában kicsit mindegyik félrevezető, de együtt megvilágítják a lényeget.

Egy tudományos kutatásnak két fő motivációja, hajtóereje lehet: vagy a társadalom, gazdasági élet, ipar által felvetett kérdésekre keres választ, vagy olyan kérdést vizsgál, amelyet a tudomány belső logikája diktál. Az előbbit könnyű megérteni: Mekkora a globális felmelegedés? Milyen öntözéses gazdálkodás valósítható meg hazánkban? Hogyan lehet minél több rákbeteget meggyógyítani? Nyilván a végtelenségig sorolhatók ezek a fontos kérdések. Az ilyen kutatásokat nevezzük célzott vagy megrendelés hajtotta (top-down) kutatásnak.

A tudomány belső logikájából fakadó kérdéseket nehezebb jellemezni, és nehezebb példákat is hozni, legalábbis a laikus számára. Néhány nagy kérdést azért fel lehet idézni: ilyen a »Humán Genom Projekt«, az emberi DNS bázissorrendjének meghatározása vagy a gravitációs hullámok mérése. De a kutató nap mint nap találkozik olyan kérdésekkel, amelyeket talán még a szomszéd szobában dolgozó kollégája számára is nehéz volna megfogalmaznia, de amelyekről érzi, hogy megértésük, megválaszolásuk nélkül nem tud továbblépni.

Aki alapkutatással foglalkozik, az tehát szabadon választja meg a témáját, csak a kíváncsiságától hajtva?

Nem szeretem a »kíváncsiság hajtotta kutatás« kifejezést. Itt nem arról a hétköznapi értelemben vett kíváncsiságról van szó, hogy: »Vajon mit csinál a szomszédom?« A tudományban a jól feltett kérdés ugyanolyan értékes lehet, mint a rá adott válasz.

Ha szabad saját területemről, a matematikából hozni példát, Erdős Pál kiváló eredményein túl azzal lett a 20. század egyik legnagyobb hatású matematikusa, hogy szinte megszámlálhatatlan új problémát (matematikai tolvajnyelven »sejtést«) fogalmazott meg, amelyeknek a megoldásán fiatal matematikusok egész generációja nőtt fel, itthon és külföldön egyaránt. Biztosan nem látta előre, hogy ezek az eredmények többek között a számításelmélet alapjává válnak, de azt látta, hogy itt van a matematikának egy tág területe, amit nem ismerünk, nem értünk; lássunk hát neki, értsük meg! Egy méltatója írta, némi panaszos éllel, hogy ezekkel a sejtésekkel Erdős azoknak a hatalmas metatételeknek az egyszerű következményeit közli velünk, amelyek a tudatalattijában élnek.

Röviden: az alapkutatási témák kiválasztásánál a kiváló kutatók tudására és tehetségére kell építeni; csak ezzel lehet ezt a felhalmozott tudást igazán hasznosítani!

A »tudomány szabadsága« kifejezés is félrevezető lehet. A tudós szabadsága nem olyan, mint mondjuk, egy playboy szabadsága. Az alapkutatásnak szabadnak kell lennie a politikai nyomástól és – amennyire lehet – a gazdasági nyomástól is. Ezek helyett a kutatás témáját a tudomány belső logikája és a kutatások világszerte elért legfrissebb eredményei diktálják. Aki rosszul választja meg a témáját, a legkisebb ellenállás irányában haladva érdektelen vagy túl könnyű témát választ, az nem kapja meg a közösségtől az elismerést, nem nyer pályázatot, kikopik a kutatásból. (Nem ez a helye, hogy a »tudományos divatok« és a »megcsontosodott hagyományok« Szküllájáról és Kharübdiszéről beszéljek, bár ez is kapcsolódna a témához.)”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 96 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2018. július 09. 18:49
Nem közfeladat a tudósok hobbijainak a pénzelése! Menjenek el dolgozni aztán akkor kutathatnak a saját pénzükből, amit akarnak! De ez a hozzáállás, hogy az adófizetők adják nekik a pénzüket, de ne szóljanak semmibe bele nem elfogadható! Az dirigál, aki fizet. A tudósnak is.
zolizolizoltan
2018. július 09. 17:55
Jó helyen van az alkalmazott kutatás az MTA-nál? Ez a lényeg és az MTA elnöke indirekt módon válaszol: nincs jó helyen. Hiszen csak az alapkutatás fontosságát fejtegeti, az alkalmazott (nála "célzott") kutatásról semmit, igen semmit, sem ír. Hazánk nagy választóút előtt áll a mesterséges intelligencia korszakának kezdetén. A mostani választásunkon múlik a jövőnk évszázadra előre tekintve is. A mostani döntésünkön múlik, gazdaságilag élvonalba tudunk-e kerülni a nemzetek versenyében. Az ipari forradalom IV elején az utolsókból is elsők lehetnek, ha jó iparfejlesztési irányba döntenek.Nem túlzás ezt mondani. Igenis "célzott" kutatásokra van most szükségünk nagyon-nagyon. Az MTA most intenzív jövőkutatással járulhatna hozzá hazánk gazdasági stratégiájához, az irány megjelöléséhez, és mindegy minek minősíti elnök úr a jövőkutatást, "célzottnak" vagy alapkutatásnak. Ugyanis most nemcsak nálunk, hanem mindenütt a világon nem tudják pontosan mit hoz a digitalizáció. Szívesen áldoznánk az adóforintjainkat arra, ha az MTA gyorsan ki tudná jelölni mi a magyar út a digitalizáció korszakában, hogyan tudna a nemzetünk gazdasági elsőbbséget szerezni. Nem elegendőek az agyon ismételt szlogenek az oktatásra, a kkv szektor fejlesztésére, a digitalizációra, robotizációra vonatkozólag. Most tényleg TUDOMÁNYOS jövőkutatásra van szükség szakági részéletezéssel.
A teremburáját
2018. július 09. 17:31
Ez egy másik intézet (Jogtudományi), nos hogy is állunk a függetlenséggel és a nem politizálással? https://tuzfalcsoport.blogstar.hu/2018/07/09/a-magyar-tudomanyos-akademia-es-a-politikai-elfogultsag-a-jogtudomanyi-intezet-titkai/55349/
Kopa
2018. július 09. 17:04
Egyébként szerintem az alapkutatások finanszírozása lenne egy igazán szép és emberpróbáló feladat az uniónak. Közös költségvetés, pályázható témák, hasonló nagyságrendű finanszírozás, értékmérés és értékelés. Európai tudományos akadémia
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!