Tévelygések

Onurisz hozzászólása elég jó volt, a többi dilettáns szakértő. Az MLSz csak egy vízfej az nem számít, a fő hiba a TF-en kezdődik, dilettánsok képeznek dilettánsokat. Alap szervezéstől a megvalósuló végjátékig teljes a szakértelem hiánya, pedig kézi vagy más sportágakban ha nem is tökéletes, de van valami szinvonal, de a fociban teljes a káosz, ha mond is valaki esetleg valami jót, azt nyomban lenyomják. Orbán próbálkozhat, de ehhez nem ért és nem is ez a dolga, csupán a feltételek biztosítása, arra nem lehet panasz, hogy nincs eredménye az nem az ő hibája.

Ez még hagyján, de 2011 óta hetedszer módosították az Alaptörvényt.

Így van ez, amikor a hsz-elő "profi": ő is belehibáz, majdnem mindentkétszermond... bocs, de a lényeget tartom.

A magyar futball"akadémiák" - már az elnevezésük nonszensz - akadémiára minimum középiskolai végzettséggel lehet egyáltalán jelentkezni, nemhogy oda belépni. Nálunk akadémia címen oktatnak gyerekeket, ifistákat óvodai anyagra, óvodai szinten. EZZEL MEGÖLIK, KIÖLIK A GYEREKBŐL AZ AUTONÓM GONDOLKODÁS CSÍRÁIT: MAGYARUL MEGGYILKOLJÁK A FUTBALL ELSŐRENDŰ ALAPPILLÉRÉT. Ebből egyenesen következik a kontraszelektált, akaratgyenge, hamis önértékelésű, műfocista, zselézett haj, soprtcipő, sportos szerkó az utcán, a pályán kívül, mindenki láthassa, hogy focista, akadémista, NB-s játékos vagyok... Georges Leekens az egyetlen, helyes úton indult el: mágnestáblák, taktikai felállások megrajzolása helyett a játékosok mentális állapotát próbálta mindenekelőtt egészséges alaphelyzetbe hozni: a pályán, a játékosok egymás közötti kapcsolata legyen organikusan élő, fejlődő, mert enélkül: NINCS FUTBALL. Az, hogy ezt Magyarország "profi" futballistái még csak nem is kapisgálták: nem az ő bűne. A meccs a pályán dől el, hogyan, mit lépnek a játékosok a meccs különböző fázisaiban, mekkora a kohéziós erő, amelyet mindenki felismer, magáénak vall és 100%-ban azonosulni képes vele. M. Rossi tiszteletet érdemel, vele egy puzzlejátékot próbálunk majd játszani, kérdés: mit tesznek a játékosok a pályán, ha az ellenfél rájuk borítja az asztalt a puzzleval együtt. No, Leekens azt akarta, a magyarok ilyenkor is tudják a dolgukat. Ez Rossival bizonyosan nem fog menni. Rossinak akkor lenne esélye, ha a magyarok megütnék a nemzetközi mezőny középszintjét dinamikában, mentális erőben, párharcnyerésben. Ettől azonban távol állunk, nagyon. A közép-európai, balkáni futballt piaci alapon lehet működtetni. Csak akkor ne induljunk semmiféle nemzetközi megmérettetésen. A piaci alap annyit jelent: bármelyik EU-élklub vezető játékosa - egyedül - többet ér piaci áron - mint a teljes magyar NB-s mezőny, összesen. A lényeg sokkal összetettebb - és sokkal egyszerűbb (ellentmondásnak tűnik, de nem az) - VB-selejtezőn itthon kikaptunk Svájctól egy utolsó perces szerencsétlen góllal: 3:2-re. Attól a Svájctól, amely megszorongatta pár napja Brazíliát, Neymarostól. Ettől a vereségtől szétzuhant a média, itt a világvégét kiáltottak, pedig azon a meccsen is jól játszott a Storck-csapat. És a magyar mezőny hallatlan gyengesége, hogy ez az egyetlen vereség tönkretehetett mindent. Tényleg, pont, mint Mohács. Vereség a csatamezőn, mögötte pedig a teljes üresség, semmiféle tagolt védelem, tagolt rendszer, üres lett az ország, és üres lett a magyar futball. Mint ahogyan a valóságban is: tényleg üres. Amit 14-15 válogatott játékos képes elfedni, ha minden klappol. De az élet, az nem úgy működik, hogy minden klappoljon. Ellenben a minőségi munka úgy működik, hogy nem kell mindennek klappolnia, akkor is garantáltan több a siker, mint a kudarc. És akkor döfjem a tőrt a labanc szívekbe: minőségi infrastruktúra - STADIONOK - nélkül nincs, nem lehet esélyed a jóra. Ez csak egy - hardver oldali - feltétel.Így igaz, a lényeg sokkal összetettebb - és sokkal egyszerűbb (ellentmondásnak tűnik, de nem az) - VB-selejtezőn itthon kikaptunk Svájctól egy utolsó perces szerencsétlen góllal: 3:2-re. Attól a Svájctól, amely megszorongatta pár napja Brazíliát, Neymarostól. Ettől a vereségtől szétzuhant a média, itt a világvégét kiáltottak, pedig azon a meccsen is jól játszott a Storck-csapat. És a magyar mezőny hallatlan gyengesége, hogy ez az egyetlen vereség tönkretehetett mindent. Tényleg, pont, mint Mohács. Vereség a csatamezőn, mögötte pedig a teljes üresség, semmiféle tagolt védelem, tagolt rendszer, üres lett az ország, és üres lett a magyar futball. Mint ahogyan a valóságban is: tényleg üres. Amit 14-15 válogatott játékos képes elfedni, ha minden klappol. De az élet, az nem úgy működik, hogy minden klappoljon. Ellenben a minőségi munka úgy működik, hogy nem kell mindennek klappolnia, akkor is garantáltan több a siker, mint a kudarc. És akkor döfjem a tőrt a labanc szívekbe: minőségi infrastruktúra - STADIONOK - nélkül nincs, nem lehet esélyed a jóra. Ez csak egy - hardver oldali - feltétel. Magyarul: a kormány, rajta keresztül a magyar nép 100%-ot teljesít a magyar futball egészségessé tételében, az, hogy a szakma lezüllése megállíthatatlan, nevetséges foglalkozás ma magyar profi futballistának lenni: nem a kormány bűne, nem a magyar emberek bűne. A mit adok-mit kérek mindezért feltételrendszer és metódus kidolgozása és számonkérése viszont egyedül a kormány illetékességi körébe tartozik. Ki kell mondani nyíltan: a pénzek áramoltatása eredménykényszer nélkül: NEM JÁRHATÓ ÚT. ERKÖLCSTELEN, SZEMFÉNYVESZTÉS, HAZUGSÁGRA ÉPÍTETT KÁRTYAVÁR, AMELY EGYRE TÖBB GYERMEKET, IFISTÁT, FIATAL EMBERT TEMET MAGA ALÁ. EZÉRT A FELELŐSSÉG BIZONY AZOKAT TERHELI, AKIK A PÉNZEKET MOZGATJÁK, ENGEDÉLYEZIK. Fiatalok tízezreit teszi tönkre az erkölcstelen antimunka, amely az akadémiákban, a klubokban, az egész rendszerben folyik.