Megadja Gábor – Molnár Attila Károly: Miféle válság?
A történelemben alig találunk korokat, amelyek büszkébben moralizáltak volna – azaz morális érvekkel igyekeztek uralmi igényeiket igazolni –, mint a demokrácia kora.
Jelenleg az EU legnehezebben megoldható problémái a 2004 óta csatlakozott országokból származnak.
„Szinte 25 évbe telt hogy athéni és szkopjei kormányok megállapodást tudjanak kötni a volt jugoszláv tagköztársaság, Macedónia nevének megváltoztatására vonatkozólag. Hiba lenne ezt a kisebb előrelépést lekicsinyleni – különösen most, amikor a transzatlanti szövetség egysége a második világháború óta a legalacsonyabb ponton van és az Európai Unió egysége minden tagállami választás során kihívásokba ütközik.
Valójában történelmi kompromisszum, hogy átnevezték az Észak-Macedón Köztársaságot, és ezáltal tompítják a nemzeti történelmek közti versengést. Ez megnyitja a lehetőséget az európai és az amerikai vezetők számára, hogy visszautasítsták a jelenlegi tendenciákat, és elkezdjenek megteremteni egy biztonságos jövőt a Balkán számára, ami egész Európa stabilitását is szolgálná.
A Macedónia számára nehezen elért kompromisszum még mindig aláaknázható. A régió ismert tragikus történelméről. Itt kezdődött az I. világháború, és ez Európa legvéresebb konfliktusának helyszíne a második világháború óta.
Jugoszlávia erőszakos szétesése óta azonban a régió kilátásait reményteljesebbé tette, ahogyan a régió államai az EUés a NATO tagság felé haladtak. Szlovénia és Horvátország már az Európai Unióban van; Montenegró és Szerbia jelöltek; Albánia követheti, ahogyan Észak-Macedónia is, most, hogy az elnevezési vitát megoldották.
Azonban az Egyesült Államok és Európa nem a régió egyetlen szereplője. Oroszország világossá tette, hogy közbeavatkozik, ha érdekei sérülnek, különösen a potenciális NATO-tagság tekintetében. Ezt már 2016-ban is megtették. A törökök elnöke, Recep Tayyip Erdogan minden államban érezteti jelenlétét, Kína pedig a régió egyik legnagyobb befektetője, és nagyra törő tervei vannak, hogy a Balkánt tegye meg az egyik legfontosabb belépési pontjának, az „Egy övezet, egy út” tervezet kapujának.
Határozott válaszra van szükség ezeknek a tendenciáknak a leküzdéséhez, de ez nem lesz könnyű. Az Európai Unió terjeszkédési problémáktól szenved. Néhány legnehezebben megoldható problémája a 2004 óta csatlakozott országokból származik - a Horvátország és Szlovénia közötti hosszú határvita; Törökország Cipruson való jelenléte; és talán a legjelentősebbek Lengyelország és Magyarország antidemokratikus akciói. Franciaország elnöke, Emmanuel Macron kijelentette a múlt hónapban, hogy nem lehet további uniós csatlakozás, amíg Európa nem újul meg.”