Összekeverik a történeti elemzés és az utólagosan működő emlékezetpolitika fogalmát.
„Ha a kollégáim úgy gondolják, hogy az emlékezetpolitikánál a legfontosabb kérdés »a társadalom különböző helyzetű és érdekű csoportjainak viszonya az állam diszkriminációs politikájához«, akkor összekeverik az egykorú viszonyokra vonatkozó történeti elemzés és az utólagosan működő emlékezetpolitika fogalmát. Tehát elméletileg járnak rossz úton, következőleg gyakorlatilag is eltévednek.
Engedtessék meg egy példa.
A magyar függetlenségi emlékezetpolitikában egy sorba illeszkedik II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos, noha egy valamennyire is árnyalt történeti elemzés soha nem mosná össze kettőjüket. Hogyan is lehetne összekeverni a nemesi nemzet privilégiumőrző törekvéseit a polgári szabadság jogegyenlősítő intencióját megfogalmazó modern nemzetfogalom kívánalmaival? Ahogy történetileg helyes különbséget tenni Rákóczi és Kossuth között, úgy emlékezetpolitikailag ez nem feltétlenül indokolt, hiszen mindketten az adott magyar nemzet önrendelkezéséért léptek fel.”
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Orbán Viktor viszont Székesfehérvárott született.
A kommunisták fel akarták számolni a nemzet nagyjainak temetkezési helyét, végül megmaradt a sírkert.
A köztársasági elnök szerint nehéz a múlt felidézése a holokauszt 80. évfordulóján, mert elevenen szembesít ma is a régi bűnökkel.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
1849. április 14-én a magyar országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, és Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választották.
...Oroszország háborúja Ukrajna ellen egyben Kína csendes háborúja a Nyugat hegemóniája ellen.
A júniusi választás fő kérdése tehát az lesz, hogy továbbra is a zombimédiának hiszünk, vagy ezúttal inkább a szemünknek.
