Tovább nő a feszültség Ausztria és Törökország között

Törökország azt várja Bécstől, hogy álljon el azoknak a mecseteknek bezárásától, amelyek a múlt héten társadalmi vitát váltottak ki Ausztriában – közölte Binali Yildirim török miniszterelnök kedden a nyugat-törökországi Izmirben tartott sajtótájékoztatóján.

Yildirim úgy fogalmazott: az osztrák kormány lépése a jövő Európája és a regionális béke, valamint a vallásközi, illetve a civilizációk közötti párbeszéd szempontjából nagy fenyegetést jelent. A török kormányfő egyúttal balszerencsének minősítette, hogy Ausztria nem sokkal a szóban forgó döntését követően veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

Nincs helye Ausztriában

Sebastian Kurz osztrák kancellár múlt pénteken Bécsben jelentette be, hogy a politikai iszlám elleni fellépés jegyében Ausztriából kiutasítanak több, külföldről támogatott imámot, és bezárnak hét mecsetet. Mindez az után történt, hogy a bécsi török közösséghez kötődő egyik jelentős mecsetben a gallipoli csata jeleneteinek megelevenítéséhez gyerekeket katonaruhába öltöztettek. „Párhuzamos társadalmaknak, a politikai iszlámnak és az iszlamista radikalizálódásnak nincs helye ebben az országban” – jelentette ki az osztrák kancellár.

A török mecsetet sajtójelentések szerint az Ausztriai Iszlám Török Szövetség (ATIB) tartja fenn, és ez közvetlen kapcsolatban áll a vallási ügyek török állami intézményével (Diyanet). Az ATIB utólag szerencsétlennek nevezte a játék megrendezését. Egyes sajtóorgánumok szélsőjobboldalinak minősítették az ATIB-ot, és úgy értesültek, hogy a bezárandó hat másik mecsetet az Arab Vallási Közösség nevű szervezet tartja fenn. Az a több tucat imám pedig, akinek az ausztriai tartózkodási engedélyét felülvizsgálják, mind az ATIB-hoz tartozik.

Ankara tiltakozik

Recep Tayyip Erdogan török államfő szóvivője, Ibrahim Kalin múlt pénteken a Twitteren reagált a bécsi bejelentésre. Mint írta: az osztrák kormány ideológiája ellentétes az egyetemes jog elveivel, a társadalmi kohézió politikájával, a kisebbségek jogaival és az együttélés szabályaival. Az iszlámgyűlölet elfogadottá, megszokottá tételére tett erőfeszítéseket és a rasszizmust szigorúan el kell ítélni – tette hozzá.

Ankara és Bécs viszonya különösen feszült az elbukott 2016-os törökországi puccskísérlet miatti megtorló hatósági intézkedések kezdete óta. Az osztrák hatóságok áprilisban betiltották a június 24-i török parlamenti választások ausztriai kampányeseményeit, emiatt Erdogan gyakran hevesen bírálja Sebastian Kurzot.

(MTI)