Meg kell védeni az eddigi európai életmódunkat

„Az unió a támogatások csökkentésének kilátásba helyezésével is befolyásolni igyekszik belpolitikánkat. Mi várható ebben a kérdésben

Egy régóta lebegő fenyegetésről van szó. Az európai sajtó irányadó balos véleményvezérei régóta támadják Magyarországot, Lengyelországot, amiért mi nem baloldali vagy liberális irányt követünk. Nyomás alatt tartják az uniót, hogy pénzelvonással zsaroljon meg, és térítsen minket vissza az általuk helyesnek tartott ideológiához, hogy kössék feltételekhez a támogatásokat. A különböző források elosztásának azonban megvan a rendje, ami nem ideológiákra, hanem szigorú költségvetési szabályokra épül, ezek nem állapíthatnak meg ködös politikai feltételeket. Az uniót olyan dologra próbálják rávenni kívülről és belülről is egyes velünk ellenlábas erők, hogy hozzanak létre pénzügyi zsarolási eszközöket az egyes tagországokkal szemben arra az esetre, ha azok nem akarják azt tenni, amit a nyugati főáram diktál.

Mennyire vagyunk kiszolgáltatva?

Az uniós szabályok megváltoztatásához mi is kellünk, 2010-ben véget ért az az időszak, hogy mindenre rábólintsunk, amit Európában kívántak. Közép- és Kelet-Európának vannak saját elképzelései, amelyekért küzd, és ezeket az EU szabályai szerint érvényesíteni is tudja, ha megfelelő szavazati erőt gyűjt még hozzá. Az említett fenyegetések a levegőben lógnak, sok alapjuk nincs. Orbán Viktor tapasztalt tárgyaló. A legutóbbi hétesztendős költségvetési ciklust meghatározó tárgyalásokból hazánk a második legjobb feltételekkel jött ki. Magyarországot már annyiszor megnézték, átvilágították, hogy teljesen mindegy nekünk, hogy mondjuk még további tíz vizsgálat elé kell-e állnunk, mi ezektől egyáltalán nem félünk. Legfeljebb unjuk a ránk alkalmazott, megalázó kettős mércét. Inkább egy sor másik országnak van félnivalója.

A következő EP-választás elsöpörheti az említett szankciókat erőltető garnitúrát is?

Vannak ezzel kapcsolatosan optimista várakozások Magyarországon is, és várhatóan sok minden megváltozhat Európában a választás után, ám egy rohammal ez nem lehetséges. Ne gondoljuk naivan azt se, hogy a választásig hátralévő valamivel több mint egy esztendő lesz ennek a küzdelemnek az utolsó fázisa. Hosszú küzdelem lesz. Ráadásul a harc természete olyan, hogy akik vesztésre állnak, csak még hangosabban kiabálnak. Veszíteni végképp nagyon nehezen tudnak…”