Közvélemény-kutatás

Az Index kiderítette, miért nyert a Fidesz

2018. május 16. 09:45

A szavazópolgárok 43 százaléka örült a Fidesz győzelmének, míg 40 százalék szerette volna, ha a kormánypárt ezúttal alulmarad – állítja a Závecz Research közvélemény-kutatás, amit az Index kérésére készítettek.

Nagyjából ugyanannyi magyar ember örül, mint ahány szomorkodik a 2018. áprilisi országgyűlési választások végkimenetele miatt – derült ki a Závecz Research közvélemény-kutatásából, amit az Index kérésére készítettek, s aminek eredményeit szerdán közölték az oldalon. Megállapították: minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál szomorúbb az eredmények miatt, és akik bármilyen okból kifolyólag nem mentek el szavazni, most inkább szomorúak, mint örömteliek. 

A kutatás szerint a szavazópolgárok 43 százaléka örült a Fidesz győzelmének, míg 40 százalék szerette volna, ha a kormánypárt ezúttal alulmarad. Azok között, akik nem mentek el szavazni, most az egyharmad örül a győzelemnek, háromtizede nem örül neki, míg négytizedének nincs kialakult véleménye. Ezen felül megállapították: a kétharmados győzelemnek a Fidesz támogatói nagyrészt (73 százalékban) örülnek. A kétharmad megítélését leginkább az iskolázottság határozza meg – teszi hozzá a cikk.

Választásuk okául a Fidesz szavazói leginkább azt emelték ki, hogy a Fidesz-kormányok intézkedései kedvezőbben voltak számukra, mint a megelőző kormányok intézkedése. Ezen felül nagy ereje volt a menekültek távoltartásának ígérete, valamint a párt által képviselt értékek is. A Fidesz szavazók szerint a párt  a társadalom többsége javára hozott eddig döntéseket, és jó irányba viszi az országot. Ugyancsak fontos szempont a szavazatokban Orbán Viktor személye – írják. Hozzáteszik: eredményeik szerint kevésbé számított a család, az ismerősök álláspontja vagy az, hogy a Fidesz lenne a legkisebb rossz.

 

Az ellenzéki szavazók véleménye szerint a Fidesz azért nyerhetett, mert „ráérzett az emberek félelmeire és erre építve kampányolt” – derül ki a cikkből. Ennél kisebb súlyú érvként az ellenzék szétaprózottságát, a torznak értékelt választási rendszert, valamint az egyoldalúnak, kormánypártinak minősített tájékozódási csatornákat említették.

Azok körében, akik nem szavaztak, leginkább az ellenzék összefogásának hiánya adott okot a távolmaradásra,  de közel ilyen fontosnak tulajdonították a pártokkal szembeni általános bizalomhiányt is. „Az is otthon marasztalta őket, hogy nem látták kormányzóképesnek az ellenzéket, nem érzékelték a baloldali megújulást (4-4). Nem díjazták a taktikázást sem, és az ellenzéki pártok programját is sokan hiányolták (3,9-3,7). Legkevésbé a személyiségekkel volt problémájuk: azt az érvet, hogy az ellenzéki politikusok nem voltak szimpatikusak, közepesnél alig nagyobb mértékben érezték magukra igaznak (3,4)” – olvasható a cikkben.

Hozzáteszik: a kormányváltásra vágyók kétharmadát nagymértékben felháborítja, hogy az ellenzéki pártok nem fogtak össze, valamint az ellenzéki pártok közös felelősségét látják abban, hogy nem sikerült legyőzni a Fideszt. A kutatásból kiderült: a választópolgárok 24 százaléka – ami körülbelül 1,9 millió szavazót jelent – biztosan szavazna egy olyan teljes ellenzéki összefogásra, aminek az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP és a Momentum is tagja. Összehasonlításképpen hozzáteszik: a Fideszre áprilisban több mint 2,6 millió magyar szavazott. 

vissza a teljes nézetre