Biztosnak tartják az amerikai szenátus hírszerzési bizottságát vezető szenátorok az oroszok beavatkozását a 2016-os amerikai elnökválasztásba.
Az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának vezetői szerdán közölték, hogy folytatják a vizsgálatot a 2016. évi amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozásról, és egyetértettek az amerikai hírszerző ügynökségek értékelésével, amely szerint Moszkva megkísérelt beavatkozni a szavazásba.
Putyin rendelte a beavatkozást?
„Nincs kétség afelől, Oroszország soha nem látott erőfeszítést tett, hogy beleavatkozzon a 2016. évi választásunkba” – hangsúlyozta a bizottság elnöke, Richard Burr republikánus szenátor a testület alelnökével, Mark Warner demokrata párti szenátorral közösen kiadott közleményében, miután a testület – zárt ülésen – szerdán volt magas rangú hírszerzési vezetőket hallgatott meg.
„Alapos tanulmányozás után a munkatársaink arra a következtetésre jutottak, hogy a hírszerző közösség következtetései pontosak voltak” – közölte Mark Warner szenátor. „Az orosz erőfeszítés kiterjedt, bonyolult volt, és maga Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte el azzal a céllal, hogy segítse Donald Trumpot és kárt okozzon Hillary Clintonnak” – idézte Mark Warnert a The Washington Post internetes kiadásában.
Ez utóbbi kijelentés – hogy Oroszország Trumpot kívánta segíteni – ellentétes a képviselőházi republikánus többségű hírszerzési bizottsága által több hete kiadott jelentéssel, amely szerint Oroszország nem kívánta az akkor még republikánus elnökjelölt Trumpot segíteni, aki végül megnyerte a választást.
Megszenvedte Trump az orosz-ügyet
A vádak és az ügyben indított számos nyomozás árnyat vetett Trump elnökségének első 16 hónapjára - írta a Reuters brit hírügynökség. Oroszország cáfolta, hogy megpróbált volna beleavatkozni a választásba, Trump pedig vitatta azokat az állításokat, hogy Moszkva őt segítette volna.
A meghallgatáson James Clapper nemzeti hírszerzési igazgató, John Brennan, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatója, és Mike Rogers, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt igazgatója tett vallomást. Meghívót kapott James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) Trump által menesztett igazgatója is, de ő nem jelent meg a zárt ülésen.
Az Oroszország és a 2016. évi elnökválasztás ügyében indított három legfontosabb kongresszusi vizsgálat egyikét a szenátus hírszerző bizottsága folytatja le, a másik kettőt pedig a képviselőház hírszerzési bizottsága és a szenátus jogi bizottsága. Az ügyben vizsgálatot folytat a Robert Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság is. Adam Schiff, a képviselőház hírszerző bizottságának demokrata párti alelnöke közölte, hogy egyetért a szenátusi bizottság következtetéseivel.
Még nincs vége
A demokrata párti tagok kifogásai ellenére a képviselőházi hírszerző bizottságban többségben lévő republikánusok márciusban bejelentették, hogy lezárták a vizsgálatot, és arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszország nem akart Trumpnak segíteni.
Trump elnök zokon vette a hírszerző szervek azon megállapítását, hogy a Kreml az ő jelöltségét támogatta Hillary Clinton volt külügyminiszterrel szemben. Az elnök a Twitteren üdvözölte a képviselőház hírszerzési bizottságának jelentését, azt állítva, hogy az igazolta őt annak megállapításával, hogy nincs bizonyíték az Oroszországgal való együttműködésre vagy összejátszásra.
A szenátus hírszerzési bizottságának még vizsgálnia kell az összejátszással kapcsolatos vádakat, ezzel a kérdéssel a testület a végleges jelentésében foglalkozik majd a The Washington Post szerint.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség, és visszaüt-e a republikánusokra a szavazóik körében megosztó döntés.
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Minden eddiginél nagyobb konferencia várja a résztvevőket és a vendégeket.
Kína hajógyártási kapacitása kétszázharmincszorosa az Államokénak, a különbség pedig egyre nő. És ez az újabb probléma forrása: Washington már egy következő kereskedelmi háborúra melegít.
A Politico forrásai szerint az ukrán erők eddig kétszer használták a nagy hatótávolságú rakétákat, az egyiket éppen egy krími orosz katonai bázis ellen.
Célunk, hogy az emberek rémálma, a háború eszkalációja helyett a liberálisok rémálma, a nemzeti erők nemzetközi együttműködése valósuljon meg a CPAC-en – mondja Szánthó Miklós. Miért tiltanak ki újságírókat a rendezvényről? Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
Minden eddiginél nagyobb szükségünk van egy új Európai Parlamentre.
