Meglepetés: A Trump Izrael-politikájával elégedettek többsége republikánus, az elégedetlenek pedig zömmel demokraták a CBS felmérése szerint.
A CBS televízió által készített közvélemény-kutatás szerint az amerikaiakat megosztja Donald Trump elnök Izraellel kapcsolatos politikája.
Az izraeli amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetésének napján nyilvánosságra hozott felmérés szerint a megkérdezettek 41 százaléka egyetért az elnök izraeli politikájával, míg 43 százalékuk elutasítja.
A televízió megvizsgáltatta a megkérdezettek politikai elköteleződését is. Kiderült, hogy a Donald Trumppal egyetértők többsége republikánus, az elégedetlenek pedig főleg a demokrata párti szavazók táborát gyarapítják. Az Egyesült Államokban meglehetősen befolyásos, mintegy 50 millió lelket számláló evangéliumi keresztények közösségének 64 százaléka rendkívül pozitívan ítéli meg az elnök tevékenységét, ami hitbéli meggyőződéssel is magyarázható, hiszen az evangéliumi keresztények cionista keresztények.
Donald Trump tavaly decemberben jelentette be, hogy az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, és ennek értelmében az amerikai nagykövetséget is áthelyezi Tel-Avivból Jeruzsálembe. Korábban, már az 1980-as évek eleje óta, Washingtonban többször is szóba került a nagykövetség átköltöztetése, és az amerikai törvényhozók 1995-ben törvényt is megszavaztak arról, hogy a nagykövetséget 1999-ig kell áthelyezni. A törvényt az akkori amerikai elnök, Bill Clinton írta alá, ám lehetőséget adott arra, hogy – nemzetbiztonsági aggodalmakra hivatkozva – félévenként elhalasszák az áthelyezés megkezdését.
Az amerikaiak – Donald Trump politikájának megítélésétől függetlenül – rokonszenvvel tekintenek Izrael Államra. A Gallup közvélemény-kutató egyik idei felmérése szerint 74 százalékuk Izraellel rokonszenvező nézeteket vall, s ebben nincs különbség republikánus és demokrata párti hívek között.
(MTI)
A szankciók értelmében az érintett személyek nem utazhatnak be Nagy-Britanniába és nem részesülhetnek finanszírozásban londoni székhelyű pénzügyi szolgáltatók részéről.
Irán kilépett az árnyékból, erődemonstrációt tartott. De mi lesz az Izraeli válasz? –Mandiner Harctér
Szerintük a zsidó állam csúnyán elszámolta magát.
Már az amerikai lap szerint sem Európa felelőssége Ukrajna sorsa, de azért a NATO-nak fel kell készülnie a legrosszabbra is.
Komoly diplomáciai bakit vétett az amerikai elnök.
A díszvacsorán többek között szó esett az ukrajnai, illetve az Izrael és a Hamász közötti háborúkról is.
„Túl keresztények” a segélyszervezetek, írja az amerikai lap; az illegális bevándorlók jobb lakhatási körülményeket és helyzetük legalizálását akarják.
Közös lóról, túros hátról, Ukrajnáról, Iránról és a magyar elnökségről is szó esett az eurokraták találkozóján.
