Kevésbé pozitív válasz az egyenlőtlenségek növekedésére a xenofóbia, amit az USA-ban Trump megválasztása jelent, és ide tartozik a magyar választások eredménye is. Interjú.
„A Tőke a 21. században megjelenése óta a társadalmi egyenlőtlenség nagyon fontos kérdés lett gazdasági és politikai diskurzusban. De ön lát valami változást azon kívül, hogy többet beszélünk erről a témáról?
Ahogy egyre szélsőségesebb lesz az egyenlőtlenség a világban, úgy tudatosul ez a probléma az emberekben, és remélem, hogy a könyvem is hozzájárult egy kicsit ahhoz, hogy tájékozottabban tudjunk vitatkozni erről a kérdésről.
A politikai reakcióktól nem vagyok igazán boldog, vannak pozitív és kevésbé pozitív fejlemények is. A kevésbé pozitív válasz az egyenlőtlenségek növekedésére az a fajta xenofóbia, amit az USA-ban Trump megválasztása, Nagy-Britanniában a brexit-népszavazás jelent, és ide tartozik például a magyar választások eredménye is. De persze beszélhetnék a saját hazámról, Franciaországról is, ahol szintén megerősödött a szélsőjobboldal.
Ez mind a növekvő egyenlőtlenségek sötét oldala.
Szerintem ha a növekvő egyenlőtlenséggel nem kezdünk valamit, akkor mindig lesznek olyan politikai erők, amelyek az ebből fakadó frusztrációt a saját javukra akarják kihasználni. Mindig lehet találni valakit, akit okolni lehet a problémák miatt, külföldi munkásokat, mexikóiakat Amerikában, muszlimokat Európában, Kínát, Németországot, és így tovább. Mindig is ez volt a nagy egyenlőtlenségek legnagyobb veszélye, az első világháború előtti hatalmas egyenlőtlenségekből fakadtak azok a feszültségek, amelyek a nacionalizmus megerősödéséhez, a háborúhoz és ahhoz az egész, erőszakos válsághullámhoz vezetett, amelyet Európa átélt a XX. század első felében.
Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy most ugyanez fog történni, a mai világ teljesen más, mint az volt, de azt gondolom, hogy a liberális oldalnak rá kellene ébrednie, hogy baj van azzal a gazdasági agendával, amelyet Európában és az egész világon követünk, azzal, ahogy a globalizációt megszerveztük az elmúlt évtizedekben.
Vegyünk egy példát az én hazámból. Az elnökünk, Emmanuelle Macron legyőzte a szélsőjobboldali Le Pent, aminek persze én nagyon örültem. Viszont Macron gazdaságpolitikájának a lényege eddig az volt, hogy csökkentette a vagyonadót, amitől nem nagyon lesz népszerűbb az alsó jövedelmi csoportok körében. Ez pedig csak gyorsítani fogja azt a tendenciát, hogy a többet kereső, jobban képzett emberek Macronra szavaznak, a szegényebbek pedig úgy érzik, hogy a francia kormány cserbenhagyja őket ezekkel a lépésekkel.”
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A Liverpool magyar válogatott futballistája Jürgen Klopp idény végi távozásáról, Haalandhoz fűződő kapcsolatáról és a magyar csapat Eb-kijutásáról is beszélt a Spíler TV-nek.
A WMN alapítója arról is beszélt, ma már felül tud kerekedni azon, amikor propagandistázzák, mert pontosan tudja, hogy Magyarországon „ritka kivételként” milyen függetlenül működnek.
Nemcsak rengeteg színésszel és rendezővel dolgozott együtt, de akár videójátékos legendákat is teremtett a hangjával, avagy egy filmes veteránnal interjúztunk a prágai Comic-Conon.
Leginkább úgy ismerhetjük, mint Bobby Ewing, a Dallasból, de az Egyről a kettőre sztárja is volt, sőt ő egy ember az Atlantiszról. Interjú a Comic-Conról.
Villant a rendőrség humora.
Ezért nem jön Újpestre? Eközben a helyére, a Bayern Münchenhez lehet, hogy épp az MU egykori edzője érkezik.
