Választási téveszmék, 2018 – Egy rektor naplója V.

2018. április 16. 08:23

Minden választás arról szól, hogy az emberek többsége hogyan akar élni. Ebben a kérdésben a nép ritkán téved.

2018. április 16. 08:23
Lánczi András
Lánczi András
Mandiner

Választási téveszmék, 2018
Egy rektor naplója V.

1.    Egy választási program nem azonos valamely politikai cselekvő politikájával. A politika célok olyan rendezett egésze, amelyben a felismerés (mit tudunk?), a megfogalmazható célok (mit remélünk?), a mit tehetünk meg (mi morális?) szervesülnek és egyszerű, konkrét mondatokban megfogalmazhatóak. Ha van politika, lesz hiteles vezető is.

2.    A baloldal a műveltek és a haladás szentjei. Először is, a balosok, mivel a kommunizmus – elméleti vagy gyakorlati – múltjában gyökereznek, nincs valódi nyitottságuk a nyugati avagy egy reálisan tökéletesebb világra, nem beszélnek idegen nyelveket, az anyanyelvüket sem ismerik eléggé, mert a görög-latin alapokkal végleg nincsenek tisztában; másodszor, a haladást szűk ideológiai érvekre alapozzák, fogalmuk sincs más kultúrák felfogásáról, az egykori marxista, tragikus sorsú szerző Schönstein-füzetek naiv szintjén képzelik el az emberi fejlődést. A baloldali hagyomány, amely a 18. századig nyúlik vissza, kimerült.

3.    Az európai kultúra keresztényi gyökerei messze nem vallási szempontok elfogadását fejezik ki. Jelentik azonban a görög és latin mitológia és tudáskeresés ötvözetét, a keresztény vallás és életmódfelfogás kialakítását, valamint a modern európai világ sok-sok fejleményének a feldolgozását.

4.    Teljes félreértés és politikai sznobizmus, ha valakinek a politikai felfogása Bibó-idézetekből, a Tanú c. film közhelyeiből áll, megspékelve azzal a hallgatólagos hittel, hogy az amerikai politikai kísérlet utánzásának igénye megkérdőjelezhetetlen.

5.    Hogy a magyar világ felosztása civilizáltakra és civilizálatlanokra egyben eligazít a politikai választásban is. Nincs nevetségesebb és szánalmasabb, mint amikor egy balos politikai öntudata azon alapul, hogy ő tudja, mi haladó és mi nem az. Bigott hitnek elég, komoly vitában szánalmasan kevés „mucsaizni” a politikai ellenfelet, a kultúra egészét meg mellőzni.

6.    2018-ban valóban visszafordíthatatlan döntés előtt állunk: be akarunk-e olvadni egy identitás, hit és meggyőződés nélküli világállamban, melyet arctalan, láthatatlan, ténylegesen kultúra nélküli elit irányít; vagy ragaszkodunk olyan közösségekhez (család, meggyőződésen alapuló civil és hitközösségek, nemzet), amelyekben képesek vagyunk eligazodni, s amelyekben nemcsak a megélhetési, egzisztenciális kérdések dominálnak.

7.    Hamis hírek, rágalmazás. A demokráciában semmi sem drága, ha a hatalom megszerzéséről van szó. Befeketíteni egy pillanat műve, tisztára pedig senki sem moshatja magát, mert mindig lesz valaki, aki csak a gonosz hírre fog emlékezni. Viszont ami sokkal nagyobb veszteséget szenved el, az bármely politikai rendszer racionális alapja. Európában a politika születése az antik felvilágosodás során következett be: a jó politika racionális. Ennek rongálása valamely közvetlen haszon érdekében, a kultúra lerombolását jelenti. Gyors haszon, lassú pusztulás – ez a modern demokrácia sorsa. Ennyit az ún. demokratáknak.

8.    Minden választás arról szól, hogy az emberek többsége hogyan akar élni. Melyik kínálat nyeri el az emberek többségének helyeslését: így szeretnénk élni, s nem úgy. Bonyolult mechanizmusokon keresztül fejeződik ki ez az akarat. De ez adja a személyes düh vagy megelégedettség forrását. Ebben a kérdésben a nép ritkán téved.

9.    A magyar választások majd harminc éves története: a nemzeti érdek és szuverenitás fokozatos felfedezésének a folyamata. Aki nem érti, az csak annyit fog fel, hogy ő lehetne más is. Amit nem saját erejéből vár, hanem mások segítségével. Az individuális politika soha nem fogja megérteni, hogy lehetséges közösségi elkötelezettség is.

10.    Igazságtalan a választási rendszer. Ha ez valóságos kijelentés, akkor két dolgot tehet az ember. Vagy távol tartja magát az ilyen rendszertől, azaz nem megy el szavazni. Vagy alkalmazkodik hozzá, ahogy bármely más szabály szervezte cselekvési rendszerben. Egy választási rendszer – formálisan – nem lehet igazságtalan. Vannak, akik nehezen alkalmazkodnak hozzá, de ez csak annyit jelent, hogy nem tudom teljesíteni a sikeresség feltételeit. Bármely emberi tevékenység vagy versengés akkor szabályozott, ha előre lehet tudni, hogy mik a szabályok. Lehet, hogy – mondjuk – a futball szabályai „igazságtalanok”, de csak azok számára, akik veszítenek egy meccs alkalmával. Igazságtalan akkor lenne bármely szabály, ha nem volna ismert mindenki számára jó előre, vagy ha irreális volna a sikere bármely résztvevő számára. A magyar ellenzék a választás napján egész nap azt hitte, hogy győzni fog (ld. Karácsony Gergely látogatása a Sándor Palotánál).

11.    A liberális úgy képzeli el a világot, hogy a társadalom az egyén körül forog; az egyén pedig azt hiszi, hogy ez így is van.

Összesen 75 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zokni
2018. április 17. 10:36
Na! Mit butultunk ma? 1. „Egy választási program… politika célok olyan rendezett egésze, amelyben a felismerés (mit tudunk?), a megfogalmazható célok (mit remélünk?), a mit tehetünk meg (mi morális?)” - Ez tökéletes. Mit tudunk? A választó teljesen hülye. Mit remélünk? Jó nagy vagyonunk lesz. Mi morális? Minden megengedett a választásokon, a fenti cél érdekében. 2. „a balosok… mivel a kommunizmus… múltjában gyökereznek…” stb.- Ez butaság. Mert azt csinálja, hogy visszakövetkeztet a baloldalra, az időben később keletkező (egyébként általa negatív konnotációval bíró) jelenségből. Ezen az alapon: „…a jobboldal, mivel a feudalizmus múltjából eredeztethető, simán a karóba húzást, és a karlevágást erőlteti bezárás helyett büntetésként… És mit is következtet vissza rá? Hogy a baloldali nem tud nyelveket, és nem nyitott, ja és a görög-latin alapokat sem ismeri, meg … á, elég. A lényeg az, hogy ráadásul pederaszták* is. *Ez görögül van... 3. „Az európai kultúra keresztényi gyökerei messze nem vallási szempontok elfogadását fejezik ki. Jelentik azonban a görög és latin mitológia és tudáskeresés ötvözetét…” - Ez nem igaz. NINCS olyan kultúra, mely, ha úgy vesszük NE a görög-latin, és ha az nem, akkor más, de ugyanolyan módon érvényes és hatékony hagyományokat használná fel a mitológiájában és tudáskeresésében. Ugyanis a legfontosabb közös ezekben, hogy emberiek, legyenek bárhol is a Földön. 4. „Teljes félreértés és politikai sznobizmus, ha valakinek a politikai felfogása Bibó-idézetekből, a Tanú c. film közhelyeiből áll, megspékelve azzal…, hogy az amerikai politikai kísérlet utánzásának igénye megkérdőjelezhetetlen.” - Ez, ja. Ahogy az is félreértés, hogy ha valaki állandóan Márai idézetekkel és a Megáll az idő c. film közhelyeivel operál, és hogy a Horthy politikai kísérletének utánzása az igénye. 5. „…Nincs nevetségesebb és szánalmasabb, mint amikor egy balos politikai öntudata azon alapul, hogy ő tudja, mi haladó és mi nem az…” – Talán azért egy van. Hogy egy jobbos nagy öntudattal „tudja”, mi a legnevetségesebb és legszánalmasabb egy balos politikai öntudata számára. 6. „...döntés előtt állunk: be akarunk-e olvadni egy identitás, hit és meggyőződés nélküli világállamban, melyet arctalan, láthatatlan, ténylegesen kultúra nélküli elit irányít; vagy…” – Akkora ostobaság, hogy a „vagy” utáni már mindegy is… Hiszen ez a „migráncsgyerekek az égből potyognak” eszme egy szokásos változata, amire csak azt kérdem, hogy akkor meg miért baj a balosok nyelvtudásának hiánya, és egyáltalán akkor most az „európai keresztény kultúra” tehet egy szívességet? 7. „Hamis hírek, rágalmazás. A demokráciában semmi sem drága, ha a hatalom megszerzéséről van szó…” - Mi van!? Ebben egyetértünk végre! Mondjuk a vesztes ellenzéknek az ország tönkretevőiként beállító, államköltségen finanszírozott plakátkampánytól kezdve, az ügyészi vád politikai harc eszközeként való folyamatos alkalmazásán keresztül, és a március 15-i „miniszterelnöki” beszédbe foglalt fenyegetésen át, aztán annak gyakorlati alkalmazásaként megnyilvánuló „újságírói” gyöngyszem a Soros hálózat tagjait felsoroló listáig bezárólag, mindennek TÉNYLEG katasztrofális hatása van a racionalitásra. A demokráciának meg az a vége, hogy egyáltalán ilyen megjelenhetett. Ami arra utal: a jogrendszer már nem független a hatalmi érdekektől. Ugye erre gondolt? 8. „Minden választás arról szól, hogy az emberek többsége hogyan akar élni…” – Így van. Megint egyetértünk? Erre alapoz az Orbán propaganda. Kitalálja, aztán orrba-szájba terjeszti, ezért az állampolgár eldöntötte: NEM akar ragályos, trópusi betegségben élni, NEM akar a fejére aszteroidákat (ÉS), NEM akar este kelni, és délben feküdni, NEM akarja, hogy újra a Pannon-tenger habjai árasszák el kies honát, NEM akar az ateisták istenéhez imádkozni, NEM akar marslakókkal együtt élni. Vagyis AZT AKARJA, hogy ORBÁN és bandája (köztük Szerző) kerüljön hatalomba. Ez már a racionalitás hiányának jele, úgy-e? 9. „…Az individuális politika soha nem fogja megérteni, hogy lehetséges közösségi elkötelezettség is.” – Ez már a kiforgatás csimborasszója. (NEM görög-latin…) Vagyis, az az ÖNZŐ, aki beenged MÁST is, mint a „nemzeti”, és aki más érdeket is elismer ehhez, mint az, aki csak egyedül akar boldogulni, függetlenül a fent ostorozott és jobboldalinak beállított nyitottságtól!? Mi van? 10. „Egy választási rendszer – formálisan – nem lehet igazságtalan… Igazságtalan akkor lenne bármely szabály, ha nem volna ismert mindenki számára jó előre…” – Írja a „rektor”… Ott, ahol ezt elvileg, tanítják... Szóval, ha valakinek azt mondják jó előre, hogy „ha még egyszer elmondod a saját véleményedet, akkor kapsz egy pofont”, és MÉGIS elmondja, és kap, akkor az „igazságos”? Ha megmondják előre a pártoknak, hogy annak ellenére, hogy a magyar társadalom politikailag igen sokszínű – vagy legalábbis TÖBB, mint két színű -, ezért a két forduló helyett - mellyel természetes módon e színesség érvényesülhetne - előre egyezzenek ki egymással a kisebbségben lévő, de egyébként a legnagyobb pártnál összességében nagyobb állampolgári létszámot képviselő pártok, akkor az „igazságos”? És NEM is csak A PÁRTOK boldogulására nézve, hanem az ÁLLAMPOLGÁROK érdekeit figyelembe véve, az „igazságos”? …Legalább ne tanítson… 11. „A liberális úgy képzeli el a világot, hogy a társadalom az egyén körül forog; az egyén pedig azt hiszi, hogy ez így is van.” – Lásd, mint az előbb. Mert, az orbánista úgy képzeli a világot, hogy társadalom az egyén körül forog; az egyén szerencsére nem hiszi, hogy ez így volna. Sz’al, örülünk*, hogy ott van, de ne tanítson. *Már rég nem lenne Közgáz. És még így is… Egy tanács annak, aki először barátilag lektorálja a rektort: nem kell mindenáron aforizmákat írni. Nem lehet mindenki egy Einstein, hogy két oldal elég legyen a Nobel-díjhoz. De még egy – kommunista – Marx sem, hogy néhány tézise örökbecsűvé váljon…
panyigai péter
2018. április 17. 09:44
Ad 2. - Ugyanaz, amit a balosokról ír, a jobbosokra is igaz. A hagyomány és kultúra nagy általánosságban kimerült. Lásd pl. a rektor úr fogalmazásgátolt mondatszerkesztését: "az egykori marxista, tragikus sorsú szerző Schönstein-füzetek naiv szintjén képzelik el az emberi fejlődést". Ad 7. - A politikusokkal szembeni bizalmatlanság nem annyira befeketítésekből ered, mint száz év, különösen pedig az utóbbi harminc év tapasztalataiból. Az antik felismerés a politika (lehetőség szerinti) racionalitásáról azt jelenti, hogy ésszel ki lehet találni a törvényeket, amelyek szerint élünk. Ez épp nem a hagyomány reflektálatlan elfogadását jelentette pl. egy szolóni vagy kleiszthenészi típusú alkotmányreform vagy egy gyarmatváros-alapítás esetében, hanem a hagyományos politikai kultúra rombolását, már akkor is. Modern demokráciák pedig nem léteznek, ezért végzetük sincs. Ad 8-10.: nagyjából rendben. Ad 11.: A társadalom valóban egyének körül forog, csak ezek az egyének nagyon kevesen vannak, és az egésznek semmi köze a liberalizmushoz.
Georgios Kyriacos Panayiotou
2018. április 17. 00:48
Elena Ceausescu is valami hasonló "rektor" volt...
yndi
2018. április 16. 23:19
A nép tévedett már sokszor, sok helyen, néha tragikusan. Ha ez a korlátolt, középszerű szerző a történelmet nem ismeri, legalább Horn Gyulára, Medgyessyre meg Gyurcsányra emlékezhetne.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!