Majtényi és a migráns-arany

„Magyarország megszerezte történelmének első téli olimpiai aranyérmét. Siker ez a javából, amely joggal keltett euforikus örömet a magyar emberek körében. Sajnos a baloldal ikonikus alakja, a baloldali pártok által korábban államfőnek jelölt Majtényi László nem osztozott ebben.

Feltűnt neki ugyanis, hogy az óriásit hajrázó Liu Shaolin Sándornak, és testvérének, Shaoangnak idegen hangzású a neve. A baloldal bölcse rögtön levonta a következtetést, és azt közzé is tette: »Két migráns olimpiai aranyat nyert Magyarországnak.« A megjegyzés már nem érhető el a Facebookon: egy igazi lángelme be tudja látni a tévedését. Majtényi László Liu-testvérekkel kapcsolatos megjegyzése ugyanakkor az egész balliberális oldalról látleletet ad. Nézzük, melyek azok a fogalmak, amelyek semmit nem mondanak egy baloldali értelmiségi – a jelen esetben Majtényi László – számára:

1) Magyarság

Szellemi nagyságaink régóta keresik a választ a kérdésre, hogy »Mi a magyar?«, kik vagyunk mi. Majtényit ez a kérdés hidegen hagyja, így kénytelenek vagyunk a magyar ugar olyan elmaradott képviselőihez fordulni, mint Babits Mihály. Babits ekként összegezte a feltett kérdésre adott válaszát: »Nemzet vagyunk, a szó régi, szellemi, jogi, erkölcsi értelmében; nem pedig faj a tülekedő fajok között, se nem valami nyomorult, kicsiny erőlködés a nagy erők félelmes csataterén. Csak nem akarunk ilyenné válni? Meg kell maradnunk nemzetnek, léleknek, szabadnak, nemesnek, alkotónak, keleti nyugalomban, mely mindenkivel dacol, szellemi erőben, mely senkinél sem érzi hátrább magát.«”