Ronald Reagan és a magányos tömeg 

2018. február 20. 19:55

A közép-amerikai államokban tervezett intervenciók ugyanis közel sem a felszabadításról, vagy éppen a demokrácia-exportról szóltak, sok esetben inkább az USA-val ellenséges rezsimek, kormányzatok megdöntéséről.

2018. február 20. 19:55
Lebanov Barbara
DinnyeFarm

„A hidegháborúra jellemző fegyverkezési verseny minden területen nagymértékű befektetést igényelt, az állami költségvetést ezzel jelentősen megterhelve. A Szovjetunió és Amerika között folyó versengés költségeinek enyhítésére a két szuperhatalom gyakran adott el a megszokott fegyvereken felül biológiai fegyvereket is a harmadik világ országainak. Azonban ezeken a »kihelyezett hadszíntereken« kívül konszenzus volt a »kölcsönös megsemmisítésről«, amely azt jelentette, hogy közvetlenül egyik fél sem támadhatta meg a másikat, mivel a nukleáris fegyverek bevetésével mindkét hatalom megsemmisült volna.

Ettől függetlenül a verseny részeként kidolgozásra kerültek stratégiai védelmi rendszerek, például a rakétavédelem esetében. Az 1970-es évek Moszkvájában felállított rakétavédelmi rendszer például a mai napig is működik.

1983-ban, többek között a tanácsadó, Teller Ede javaslatára a Reagan-kormány meghirdette a Csillagháborús programot, ezzel újraindítva a lecsillapodó fegyverkezési versenyt.

Az antikommunista amerikai közvélemény azonban ebből leginkább annyit konstatált, hogy az erős vezető felvette a harcot az elnyomó Szovjetunióval szemben, csupán a gondosan megkomponált ideologikus, politikai terméket látta a tömeg mögötte, nem pedig a puszta gazdasági érdekeket, amelyek a beavatkozások mögött húzódtak. A közép-amerikai államokban tervezett intervenciók ugyanis közel sem a felszabadításról, vagy éppen a demokrácia-exportról szóltak, sok esetben inkább az USA-val ellenséges rezsimek, kormányzatok megdöntéséről. 

Ezeknek a — bárminemű etikát, vagy morális alapot nélkülöző — beavatkozásoknak egyik bevett eszköze a helyi ellenzék felfegyverezése volt, hiszen ez az amerikai hadiipar bevételei miatt jelentős gazdasági előnyökkel is járt, ezért jogos lehet az a narratíva, amely szerint a felfegyverzés nem csupán az eszköz, de maga a cél is lehetett.

Nicaragua esetében egyébként a színfalak mögötti háttértámogatáson felül közvetlenül légierő bevetésére is sor került, amelyet később a hágai Nemzetközi Bíróság törvénytelennek talált, bár komoly retorzió ezt nem követte.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Öreg
2018. február 21. 08:55
Legyünk korrektek: Reagen idején a közép-Amerikai államok elleni fellépések mind a szovjet terjeszkedés megállítására, vagy megelőzésére szolgáltak! Reagen erős fellépéseinek köszönhető, hogy a harmadik világháborúz igazi háború nélkül megnyerte a nyugati világ, egyetlen veszteség: itt maradt a mai liberalizmus formájában kiterjedő fertő! Ha lett volna háború, azt nem a liberális ideológia, hanem a nemzetek újjászületése követte volna!
krakken96
2018. február 21. 07:29
A csaj nem vagja.Amerika akkor exportal demokraciat ha az eredmeny neki jo,Reagan annyira volt libsi,mint az osszes tobbi.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!