Balog Zoltán a hagyományos amerikai nemzeti imareggelin eszmét cserélt Tillerson amerikai külügyminiszterrel, aki a magyar politikus beszámolója szerint az amerikai-magyar kapcsolatok javulását üdvözölte.
Az amerikai-magyar kapcsolatok jó úton haladnak – idézte Rex Tillerson amerikai külügyminisztert Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek azt követően, hogy a csütörtöki imareggeli alkalmával találkozott és beszélgetett vele.
Balog Zoltán és küldöttsége kedd óta tartózkodik négynapos látogatáson az amerikai fővárosban, Washingtonban, ahol megbeszéléseket folytatott amerikai törvényhozókkal, részt vett a hagyományos amerikai nemzeti imareggelin és megnyitotta a magyar nagykövetségen a Kereszt-tűzben címmel rendezett kiállítást a közel-keleti üldözött keresztényekről. A miniszter a kiállítás megnyitója után nyilatkozott az MTI-nek.
Üldözött keresztények
Elmondta, hogy a közel-keleti üldözött keresztények megsegítésének ügyében szoros és érdemi kapcsolat alakult ki Washington és Budapest között. Az Egyesült Államok kormányzatának figyelmét felkeltette mindaz, amit Magyarország az üldözött keresztényekért tesz – tette hozzá. Magyarország vállalta, hogy segít a keresztényeknek, de nem a nagy nemzetközi szervezeteknek ad pénzt, hanem konkrétan megkeresi azokat a közösségeket, amelyek a Közel-Keleten szenvednek és ott akarnak maradni helyben, és nem akarnak menekültek lenni – mondta. Kifejtette, sokan a hazájukhoz közel lévő menekülttáborokban várnak, őrizve hitüket, tradícióikat, kultúrájukat. Hozzátette: ez a magyar támogatási álláspont nagy figyelmet keltett, annál is inkább, mivel a világban az üldözöttek kétharmada, vagy inkább négyötöde keresztény.
A tárcavezető kiemelte: „konkrét amerikai szervezetek kerestek meg bennünket, hogy adjuk át a tapasztalatainkat”. Balog Zolán megemlítette a USAID nevű fejlesztési szervezetet, amelynek nemrégiben kinevezett új vezetőjével, Mark Greennel is megbeszélést folytatott.
A miniszter találkozott a keresztények védelmére szerveződő legnagyobb lobbicsoport tagjaival és vezetőjével, valamint megbeszélést folytatott Sam Brownback konzervatív politikussal, volt kansasi kormányzóval, akit nemrégiben neveztek ki az Egyesült Államok nemzetközi vallásszabadsággal foglalkozó nagykövetévé. A találkozón a konkrét ügyekben várható együttműködésről esett szó. „A közel-keleti tapasztalatainkra kimondottan igényt tartott” – mondta el Balog Zoltán.
Magyar sajtószabadság
A miniszter megbeszélést folytatott azokkal a törvényhozókkal is, akik a minap levélben tiltakoztak Rex Tillerson külügyminiszternél amiatt, hogy a State Department (az amerikai külügyminisztérium) pályázatot tervezett hirdetni a magyarországi sajtó támogatására. Ezek a törvényhozók felháborítónak tartották a pályázatot, hiszen személyes tapasztalataik is vannak arról, hogy Magyarországon nincs probléma a sajtószabadsággal – foglalta össze Balog Zoltán az eszmecsere tapasztalatait. Hozzátette: a politikusokkal egyeztettek arról is, hogyan lehetne a magyar-amerikai kapcsolatoknak új lendületet adni. „Minden segítséget megígértek ehhez” – tájékoztatta az MTI-t a miniszter, megemlítve, hogy Budapestre készül egy amerikai kongresszusi delegáció is. „Mi örülünk ennek, mert ha valaki nem az újságokból tájékozódik, hanem mondjuk a helyszínen, akkor megtapasztalja, hogy valójában Magyarország egy gyarapodó, erősödő ország” – hangsúlyozta Balog Zoltán.
A delegáció
Az imareggelin résztvevő magyar politikusi delegációra utalva a miniszter fontosnak tartotta kiemelni: büszke arra, hogy a különböző magyar pártok politikusai még a választási kampány idején is képesek segíteni egymást. „Magyarországon elindult a nemzeti imacsoport, tavaly megrendeztük az első nemzeti magyar imareggelit, s ez olyan üzenet Magyarországnak, hogy vannak olyan dolgok, amelyek fontosabbak mint a pártpolitikai ellentétek” – fogalmazott Balog Zoltán.
A Jobbikból Staudt Gábor, az MSZP-ből Teleki László és Bárándy Gergely, a KDNP-ből pedig Vejkey Imre a delegáció tagja. A nemzeti imareggeli az Egyesült Államokban fontos esemény a politikusok számára is – mondta Balog Zoltán.
„Minden politikus, akinek fontosak az amerikai értékek, tiszteletét teszi. Így volt lehetőségem újra pár szót váltani Tillerson külügyminiszter úrral a magyar-amerikai kapcsolatokról, aki megerősítette, úgy érzi, jó úton haladunk, az amerikai külügyminisztériumban történt kinevezésekkel elindult egyfajta változás a Magyarországhoz való hozzáállásban” – hangsúlyozta az MTI-nek Balog Zoltán. „Amerikának van ideje, legyen Magyarországnak is” – idézte a miniszter az amerikai diplomácia irányítóját. Pénteken Balog Zoltán a Fehér Házban megbeszélést folytat Mick Mulvaney-vel, a Fehér Ház költségvetési igazgatójával.
(MTI)
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Több száz millió kereszténynek erőszakos támadás, üldözés vagy diszkrimináció jut osztályrészül a hite miatt. Vannak látványos esetek, amelyeken elgondolkodunk, és vannak kevésbé láthatók, mégis drámaiak.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség, és visszaüt-e a republikánusokra a szavazóik körében megosztó döntés.
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Minden eddiginél nagyobb konferencia várja a résztvevőket és a vendégeket.
Kína hajógyártási kapacitása kétszázharmincszorosa az Államokénak, a különbség pedig egyre nő. És ez az újabb probléma forrása: Washington már egy következő kereskedelmi háborúra melegít.
Az amerikai elsősegélycsomag a védelem céljait szolgálja, nem képez alapot átmenethez.
A progresszív-liberális média kinyírta az összes progresszív és/vagy liberális pártot.
