Tájkép választási csata előtt

2018. február 08. 07:37

Ha a politikai közbeszédet és kommunikációt valami elindította egy sokkal sekélyesebb, értéktelenebb, alávalóbb irányba, az bizony az első Orbán-kormány bukása volt. Ez határozza meg a mostani kampányt is.

2018. február 08. 07:37
Trombitás Kristóf
Trombitás Kristóf
Mandiner

A közelgő választás kevés izgalmat tartogat és bízvást tekinthetnénk azt a rendszerváltoztatás eddigi leglefutottabb szavazásának, ha nem lenne előttünk a 2002-es választások emléke. Az pedig mindenki emlékezetébe beleégett, kiváltképp Orbán Viktoréba.

Ha a politikai közbeszédet és kommunikációt valami elindította egy sokkal sekélyesebb, értéktelenebb, alávalóbb irányba, az bizony az első Orbán-kormány bukása volt.

Akkor mindenki megtanulhatta, hogy jól kormányozni nem elég, azt megfelelően kell propagálni. Négy év remek teljesítménye után úgy dőlhettek hátra a kabinet tagjai – ismerve a nagyjából 10 százalékos előnyt mutató közvélemény-kutatások adatait –, hogy semmi probléma sem lehet. Az emberek első kézből érzékelik, hogy a gazdaság pörög és saját lehetőségeik nőnek. Mekkorát tévedtek! Szegények, nem számoltak azzal, hogy a magyar választópolgár mindig megvehető 19 ezer forinttal.

Ezt a leckét Orbán Viktor soha nem fogja elfelejteni és ezért fog a kormányzati propaganda mindig a gyakorlati maximumon pörögni.

Az eredményekre hatalmas, világító nyilakkal rá kell mutatni. Ezt mindenesetre megköszönhetjük a mindig snájdig, ám tökéletesen harcképtelen Medgyessy vezette szocialistáknak, illetve a 20 milliós románozásnak és természetesen Gyurcsány Ferencnek. Az etnikai alapú, populista izgatásnak utóbbi a hazai ősatyja.

Ám mindez csak mellékvágány volt. Ha elvonatkoztatunk az elvi megalapozástól és a babonával felérő tartózkodástól az áprilisi eseményeket vizsgálva, azt látjuk, hogy az eddig elvégzett kormányzati munka eredményeinek hiányában se lenne itt semmifajta félnivalója a kormányzatnak.

Az ellenzéki megmozdulások nevetségesek, és amíg kétségbeesetten próbálnak belekapaszkodni Karácsony Gergely népszerűségébe – persze, akik ismerik, azok között népszerű –, addig fogalmuk sincs, hogy ők kicsodák, mit akarnak és főleg hogyan akarják. Könyörgöm, a legnagyobb, baloldali ellenzéki párt végső kétségbeesésében

képes volt egy olyan miniszterelnök-jelöltet keríteni, aki saját maga ismerte el, hogy baromira terhes neki ez az egész.

És akkor itt kitérhetnénk arra a kényszeredett castingmániára is, amit annyiszor játszott már el a hazai baloldal, ami a politikai vezető megtalálását illeti. Legyünk korrektek, ez főleg addig volt jellemző, ameddig az SZDSZ gazdatesteként működtek, és minden rezdüléseket az határozta meg, hogy Balatonszárszón és csatolt részein milyen direktívákat fogalmaztak meg. Őrület, de profi politikusok is képesek voltak elhinni azt a baromságot, hogy a politikum egy hobbi, aminek prominenseit közfelkiáltással kell megválasztani, éspedig olyan módon, hogy a sarkalatos kérdésekben különösen sokat publikáló, tudományuknak élő, elefántcsonttoronyban bujkáló entellektüelek hivatottak dönteni.

Köszönjük meg nekik a Jobbik felemelkedését és a vidék Magyarországának semmibevételét, folyamatos alázását és kis híján tönkretételét. Még most meg kell hallgatnunk időnként, ahogy senki által nem érdekelt, ódon, marxista attitűddel elmagyarázzák nekünk, mitől döglik a légy, de mindez szerencsére lábjegyzetnek is kevés eddigi bűneikhez.

Beszélnünk kell az ún. új szereplőkről is, de a problémáink itt sem csökkennek. Mert Szél Bernadetthez érkezve csak azt látjuk, hogy minden egyes megnyilvánulásában, felszólalásában, riportjában serceg a belőle áradó feszültség és kényszeresség. Schiffer sem volt egy laza figura, de Szélnek egyetlen olyan pillanatát sem sikerült még elkapnom, amikor ne lett volna extrém módon befeszült és sértett – vagy legalábbis ezt sugalló. Az viszont igaz, hogy Szél nem olyan politikus, aki mentes lenne az elvi megfontolásoktól. Ő gondol valamit, és amikor – egyébként teljesen súlytalanul – nem a Parlamentben igyekszik megfogni a kormány egy-egy döntésének vitatható oldalát, azt el is tudja mondani. Viszont az egészet lerontja, hogy a személyes kisugárzása tragikusan negatív.

Ha a politikai palettán szétnézünk, ami az X-faktort illeti, Orbánról és Gyurcsányról e téren szót sem kell ejteni, de levéve a legutóbbi időszakot, amikor is Vona felvette a Kádár-kori házmester erőből beszélő figuráját, hogy minél több nyugdíjas munkásőrt tudjon megszólítani, még a Jobbik elnökének is voltak kifejezetten szórakoztató – vigyázat, nem röhejes – megnyilvánulásai. Közéleti hullákról a szükségesnél többet nem beszélnék, így az MSZP-t ezúttal hagyjuk.

Sokan elfelejtik, hogy a politika nem csak az elvek és számítások terepe, de az érzelmeké is. Akik ma Szélben látják a nagy ellenzéki megoldást, aki mellé végül be lehet sorolni, azok java része pontosan annak a hazugságnak esett áldozatul – vigyázat, messziről indítok –, amit néhány hónappal ezelőtt jeles színészünk, Nagy Ervin fogalmazott meg. Miszerint ő szívesebben élne az unalmas Bajnai Gordon kormányzása alatt. Az egész európai politikai kultúra rákfenéje megragadható ebben a kiszólásban.

Ma a választók egy része

azokat tartja megfelelő, kívánatos, européer politikusoknak, akik semmiről sem mondanak semmit,

és azt is nagyon halkan, éppen csak lábujjhegyen. Akiknek tulajdonképpen a világon semmiféle meggyőződésük sincs, de azért szeretnék, hogy a bérek növekedjenek, az adósság meg csökkenjen. Akik a leginkább megfelelő kormányzási formának tartják a nagykoalíciót, hiszen úgy tud mindenki a lehető legjobban járni. Mit gondolunk, miért nincs gyakorlatilag semmiféle különbség a német „kereszténydemokraták” és szociáldemokraták között? Úgyszintén Kurz feltűnéséig az osztrák néppártiak és szociáldemokraták között? Miért udvarolnak nyakra-főre Macronéknak a republikánusok? Mert mindannyian feloldódtak ebben a színtelen, szagtalan, értéktelen masszában.

És ez nekünk nagyon is érthető, mert Magyarország még a rendszerváltoztatást megelőzően is a legsanyarúbb helyzetben volt. Közép-Európa komcsijairól legalább annyi elmondható volt, hogy viszonylagos nacionalizmussal kormányozták országaikat, de természetesen itthon nem így történt. Ide komcsiból is a nullszaldós jutott. Mondjuk egy olyan Grósz, akit még Romániában is csicskaként fogadtak.

Később az MSZP – meg kell hagyni, saját szempontjukból ügyesen – ugyanezt a technokrata, ízetlen kormányzást és politikát vitte tovább. Hiszen Hornt pontosan ezért vetette meg az a bizonyos, körúton belüli értelmiség. Nem csatlakozott világjobbító ideáikhoz és különösebben nevelni sem akarta az országot. Ha valami, akkor ez volt igazán az MSZMP hagyománya. A magyar választópolgárt erre szocializálták, ez kell neki. Vona nem cukiságkampányt folytat, ne fedje el szemünk elől a valóságot egy alomnyi vizslakölyök. Vona azt ismerte fel, hogy a választókat felesleges értékelvű politizálással fárasztani, hiszen ők sem idegesítik ilyennel a környezetüket.

Azt kell mondani, amit jó közelítéssel be lehet lőni középre. Az R-rating ritkán térül meg a filmek világában is, ahhoz nagyon frankót kell mutatni. A PG-13 kellemes, középutas játéka nagyobb eséllyel hoz a konyhára. A Jobbik ezért lett a PG-13 szélsőjobboldal.

Miután saját maguk sem tudták eldönteni, hogy akkor most a megszokott, plebejus-vulgáris nacionalizmus útján haladjanak tovább a kurucimádattal, Habsburg-gyűlölettel és szokásos társaival; vagy esetleg lépjenek tovább a Vona által egy ideig lebegtetett, magasabb eszmeiségű, bizonyos aspektusaiban már-már tradicionális fűszerezésű irányba,

más nem maradhatott hátra, csak a Jobbik teljes világnézeti összeomlása.

 

Ezek után ki csodálkozhat a kormánypárt népszerűségén és a választás de facto lefutottságán, mikor a másik oldalon csak befeszült zöldek, az új SZDSZ-ként funkcionáló Jobbik, hadováló lunatikusok és oszló politikai hullák osztoznak?

Összesen 127 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Mindjárt
2018. február 09. 08:28
Mit nyávogtok ostoba fidesz birkák? A saját szenylapotokban megírtátok, hogy nyelveztek, sokat nyelveztek: Orbán János Dénes a Magyar/Felcsúti Idők jeles szerkeztője írja, hogy „kihúztuk a nyelvünket mások ülepéből”. http://mandiner.hu/cikk/20170826_orban_janos_denes_bucsu_holland_modra Ha ti mondjátok, hogy kihúztátok a nyelveteket mások ülepéből akkor el is kell hinni nektek, hogy nyelveztétek mások ülepeit. Magyarán, nagyon sok segget nyaltatok. Tudjuk, hogy évekig nyelveztétek Kádár ülepét, utána Soros ülepét, utána Simicska ülepét, utána Putyin ülepét. Már annyi ülepet nyelveztetek, hogy magatok se tudjátok mikor kinek az ülepét nyelvezitek. Gerinctelen seggnyalók vagytok és azt már a saját szenylapotok is elismeri.
Akitlosz
2018. február 08. 22:12
"Ezt a leckét Orbán Viktor soha nem fogja elfelejteni és ezért fog a kormányzati propaganda mindig a gyakorlati maximumon pörögni." Csak az a nem tuti biztos, hogy ez inkább használ és nem inkább árt. Tekintve a propaganda milyenségét.
Vén Csataló
2018. február 08. 18:11
Szél Bernadett az a politikus, akinek a szájából még egyetlen olyan mondantot sem hallottam, amiről elhittem volna, hogy az az ő saját, spontán gondolata. Csak a betanult panelek jönnek doszt. Ahogy az egy ilyen megcsinált kvótanőtől elvárható. Ennyit tud, ennyi van benne. Nem mondom, a Fideszben is van ilyen politikus, biztos van amire jók a politikában az ilyen kesztyűsbáb-szerű figurák. Na de miniszterelnöknek? Ne hülyéskedjünk már! Karácsony egy leheletnyivel jobb Szélnél. De csak Szélnél, ami azért nem egy egetverő szellemi kihívás. Orbánnal összevetve azonban semmilyen értelemben nincsenek egy ligában. Orbán nem csupán egy leheletnyivel kaliberesebb Karácsonynál minden releváns politikusi képességben és készségben. Persze az sem véletlen, hogy ilyen gyenge figurákat dob fel az ellenzéki miniszterelöki casting. Hiszen minden castingoló szereplő abban érdekelt, hogy a miniszterelnök gyenge legyen, akit aztán reményei szerint a saját érdekében tud manipulálni. S hogy mi ebben az ország érdeke? Egy gyenge miniszterelnüökben? Természetesen semmi. Ez csak a hatalomra ácsingózó ellenzéki politikai vezetők érdeke. Magyarország azonban, különösen a jelenlegi, egyre zavarosabb környezetben piszkosul ráfaragna, egy olyan miniszterelnökre, aki ilyen-olyan kicsikart, kizsarolt kompromisszumok eredményeként kerül az ország élére - saját szavazóbázis, saját erő, saját vízió, saját háttér, saját politikai felkészültség nélkül. Mert bármit is hisz a komcsi-libsi gittegylet, ma már nem elég következetesen kinyalni egy vagy két valagat, mint a régi szép szovjet időkben. Ez a mai világban édeskevés a stabil sikerhez. És akkor még ott van Gyurcsányi eftárs is. Aki legalább beszélni tud. Mást ugyan nem tud, például kormányozni sem tud, erről már van igazolt referenciája. De a pofázás, az nagyon megy, bármikor képes elhitetni bármennyi félenalfabéta munkásőr-nyugdíjassal, hogy ő egy szellemi kaliber, csak mert képes akár két-három órán át folyamatosan fosni a szót bármiről (igazi KISZ-titkár!). Igazán kár, hogy a kormányzás nem csupán pofázás. Viszont a Ferink nem azért szenved antiszociális személyiségzavarban, magyarán nem azért szociopata, hogy nem akarjon ismét korányozni annak ellenére, hogy mennyire piszkosul megbukott ebben az állásban. Úgyhogy a mai napig ott sündörög a tűz közelében és lényegében tönkre tesz minden olyan lehetséges összefogást, aminek bármi halvány esélye is lenne újra rigbe szállni az elvesztett hitelességért. Emlékszem mennyit röhögtek a komcsi-libsi gittegyletben a Fideszen, mert lottóötösönek nevezték Gyurcsányi eftársat. Érzésem szerint ma már nem annyira röhögnek, ma már a leglassabb, legnehezebb felfogású libsik is eljutottak oda, ahol a Fidesz 10 éve volt agyilag, amikor meglátták Feriben a gátlástalan ambícióival mindent szétbaszó elszabadult hajóágyút. De ez már legyen az ő bajuk. :)
Mindjárt
2018. február 08. 18:04
Ha így haladunk akkor a kommunista, tolvaj, fidesz maffia elérheti akar a 99.5% eredményt, kihasználva a fideszes ÁSZ, NÁV, Polt, rendőrség, és TEK karhatalmát az ellenzéki megsemmisítésére. Letiltották a Jobbik "TI DOLGOZTOK. ŐK LOPNAK." nagyon hatásos és nagyon igaz plakátjait és helyükbe a saját hazug plakátjaikat nyomják az emberek képébe. Sorost és Vonát próbálják össze mosni pedig nem Vona hanem Orbán és a fidesz csürhe az amit Soros kiszart. Működik? Nem tudom. Azok után amit a mandineren látok, nem sok bizalmam van a fidesz birkákban akik minden szart lenyelnek a hájas főgecitől. Lelkük rajta. Az ország amit elárulnak és tönkre tesznek az ő országuk is.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!