A Majna partján

„Rokonom most azt állítja, hogy igenis sokan nyomorognak, illetve nagyon szegényen élnek, és ezt a német kormányzat nem akarja tudomásul venni. A német kormány olyan, mintha valahol az egekben ülne és nem Németországban – mondja –, és sorolja a hozzá hasonló kisemberek problémáit. Ő már nyugdíjas és bár viszonylag kis fizetésért közel tíz évig varrónőként dolgozott, de a műanyaggyárban eltöltött években jól keresett és ez a nyugdíján is megmutatkozik. Ezen felül megboldogult szüleivel - akik a háború után Magyarországról, illetve Jugoszláviából elüldözve kerültek Németországba – nagy takarékoskodás árán közösen házat vettek. Ez a ház ad most otthont neki és a gyerekeinek, három szép különálló lakásban. Szóval, a jelen körülményeket figyelembe véve nem lenne oka panaszra anyagiak tekintetében…

Mégis panaszkodik a német kisemberek helyzete miatt. Nagyon sok embert ismer a gyárból, illetve a varrodából. Azok közül többen idős, beteg emberek akik alig kapnak többet 6-700 euró nyugdíjnál. A legtöbbjüknek nincs lakása, a bérleti díj itt a környező falvakban egy kis lakás esetében is 300 euró, hát akkor mi marad? Főleg, ha orvosságra is kell. S rögtön el is mesél egy történetet, aminek ország-világ tanúja volt a német parlamenti választásokat megelőző kampány idején. Egy tévéstúdióban szervezett beszélgetésre egyszerű embereket is meghívtak, akik kérdéseket tehettek fel a jelen levő politikusoknak. Egy nyugdíjas asszony, aki elmondása szerint egyedül, önellátó anyaként nevelte fel a gyerekét, azt kérdezte Angela Merkel kancellár asszonytól, hogy hogyan lehet megélni 600 eurós nyugdíjból, amikor 400 euró a lakbér? Merkel asszony visszakérdezett, hogy amíg dolgozott, miért nem fizetett be magán nyugdíjpénztárba, mert akkor most több lenne a nyugdíja? Az érintett asszony helyett egy elegáns hölgy állt fel a közönségből és válasz helyett azt kérdezte: »Merkel asszony, nem szégyelli magát? Hogyan fizethet be egy egyszerű munkásként dolgozó önellátó anya még egy nyugdíjpénztárba is, amikor a gyerekét kell elsősorban eltartania?!«”